Nemzeti kincs ez a könyv

2021. december 3., péntek, Kultúra

Mintha megkövült volna rostjainkban, csontja­inkban az ima és az áldott ének annyi idő alatt, a fohászok némán jajongva hangzanak el, ám vaskemények. A szent hit együvé habar minden emberfiát, ha az még mai áldott szent nap is magyar.

Nyáry Krisztián magyar történész a magyar Himnusz történetét elemzi, s ennek folyományaként vele csontkemény a hit meg a hála. Hinni kell ugyanis, aztán miért ne adnánk hálát a köröttünk iparkodó Mindenhatónak, ki a mai áldott szent napig is fogadja imánkat és himnuszunkat? Általa nyert szép hazát, íme, a könyvnek. Szólal a fedőlapról maga Kölcsey Ferenc költő, ki megírta a nemzeti éneket, azt el is fogadta a magyarság az utolsó szálig, szóig.

Amikor nagy- meg dédapák babusgatják a nemzeti himnuszt, nehogy síkossá váljék egy sora is, akkor igen szép megnyugvás hajt fejet az édes-keserű szó és az ének előtt. A könyv, amelyet áhítattal olvastam, szól a himnuszokról, mint az egyik legősibb lírai műfajról általában is. A sumer-akkád dicsőítő énekek, az egyiptomi Naphimnusz tételesen bizonyítják, hogy a himnuszok több ókori kultúrában is jelen voltak. Dicsőítő, magasztaló énekek voltak. Az első, valóban modern himnusz a 18. század közepén született angol ének volt. Fölsorolnunk a többit is leg­alább olyan nehéz, mint a magyar himnusz története. Nyáry Krisztián történész is a szenvedélyes utat választotta, ugyanis mind a himnikus vers, mind annak az áhítatos zenéje nagyszerű. A miénknek nem a magasztalás adja varázsát, noha Kölcsey Ferenc költő magasból igéz, ugyanakkor panaszol és eseng, bűnbánata szintígy emeli magasra a Himnusz versét. Erkel Ferenc zeneszerző lírai áhítata, a zenéje szintúgy lélekmagasban jeleníti meg nemzetünk sorsát a nemzeti himnuszunkban. A honfi bú megfért a dicsőség rigmusaiban is, meg a dicsfény földi fényességében. Még akkor is, ha többen is próbálkoztak megírni annyi veszteség, nemzeti megaláztatás idejében a végleges, nemzeti és hivatalosan elfogadott, fájdalmasan is dicső éneket. Ez a kötet, melyet most fölmutatunk, a szerzők vívódásait is följegyzi, hiszen az az irodalmon belül a legjobb költőink vívódásainak is történeti jelet ad. Voltak himnuszok a Himnusz előtt is, de tülekedés nem árnyékolta a nemes célt.

Annál többet ártott és vétett nemzetünknek a török, a Habsburg, a kommunista uralom, mindaz, amivel együtt kellett élni és jajongni nemzetünknek. Merjem kimondani: máig. Mert tény és mindmáig valóság, hogy nemzeti himnuszunk ellen tiltakoznak imitt-amott. Szokolay Sándor zeneszerző 1981-ben lázító hangon kérdezte egy összejövetelen: önök tudják-e, hogy a himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?

Kincs ez a könyv.

(Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát. A Himnusz és a himnuszok kalandos élete. Corvina Kiadó)

Hozzászólások
Szavazás
Tavalyhoz képest Ön szerint idén miként alakul a jövedelmi helyzete?








eredmények
szavazatok száma 1012
szavazógép
2021-12-03: Képzőművészet - :

Paralel (Kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban)

A székelyföldi szobrász- és festőművész képzés köré rendeződött kiállításon olyan alkotók mutatkoznak be, akik a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatói, a szentgyörgyi képzésnek pedig vagy már tanárai, vagy a jövőben kapcsolódhatnak be az egyre bővülő oktatásba. Közös bennük, hogy mindannyian aktív alkotó művészek. A kiállítás kurátorai Madaras Péter, az EMŰK munkatársa, Mészáros Gergely, a pécsi és Péter Alpár, a sepsiszentgyörgyi művészeti kar oktatói voltak.
2021-12-03: Irodalom - :

Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája (Kiscimbora)

A hófehér, szikrázó országúton, ami az eget összeköti a földdel, s ami fölött úgy szálldosnak a csillagok, mint a falevelek, egy nagyon öreg, jóságos bácsi haladt lefelé. Az út szélén álldogáló, hólepte fák összesúgtak mögötte: