Mózes László
Ismét ember ölt a medve Székelyföldön: Gyergyóalfalu határában a segélyhívásra érkező gyergyószentmiklósi hegyimentők már segíteni sem tudtak, a 69 esztendős férfit erdei háza közelében marcangolta szét a nagyvad.
A helyszínre induló mentőcsapatot arra készítették fel, hogy igen súlyos sebekkel fognak szembesülni, ám ők már élettelenül találták az áldozatot. Amikor aztán a Dancurás Hegyimentő Egyesület tagjai a történtekről sajtótájékoztatón beszámoltak, úgy fogalmaztak, „a férfinak nagy, mély seb volt a nyakán, hasonló sérülése volt a hasán és a medve az ágyékából is kiharapott”. Azt is megjegyezték, a végzetes támadás a nehezen megközelíthető háztól mintegy 200–250 méterre történhetett.
A végzetes támadást megelőző napokban Tánczos Barna közösségi oldalán azt írta, a medvének nincs mit keresnie a településeken, s arra kér minden polgármestert, „hogy éljen a jogszabály adta lehetőségekkel, és azonnal lépjen közbe, ha lakott területen észlelnek medvét”. Sőt, mi több, az RMDSZ környezetvédelmi minisztere azt is hozzáfűzte, a parlamentben úgy módosították a nyáron elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, hogy „az lehetővé teszi az azonnali közbelépést külterületen is, ha a medve veszélyt jelent az emberi életre vagy a javakra”. Igaz, egyelőre csupán a képviselőház közigazgatási bizottsága szavazott a sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emeléséről, s mint fogalmazott, „innen már csak egy lépés marad, az alsóház plénuma döntéshozó fórumként kell szavazzon a törvényről”.
Csakhogy ez a kis lépés már semmit sem változtat a Gyergyóalfalu szomszédságában történt tragédián. Jó lenne, ha a tárcavezető év vége felé azt is elmondaná, hányan éltek a szóban forgó jogszabály adta lehetőséggel, hány településen hozott az érdemben változást. Annál is inkább, mert a kritikusok szerint az említett rendelet nehezen alkalmazható, s azt is megfogalmazzák, hogy medveügy tekintetében a minisztérium az önkormányzatokra tolja át a felelősséget ahelyett, hogy a kérdésre maga kínálna eredményesebb megoldást.
Politikusok nem mondják ki, de szakmabéliek igen: újra be kellene vezetni a vadászati kvótát, magyarán, ki kellene lőni az ijesztően túlszaporodott medveállomány egy részét. Pont. Sokak szerint más megoldás nincs az egyre aggasztóbb helyzetre, akár szívükhöz kapnak a medvét mindenáron oltalmazók, akár nem. Mert egyértelműen Cioloșék dilettáns, elhibázott lépésének a levét isszuk azóta, amióta megtiltották a medve vadászatát, s úgy tűnik, továbbra sincs politikai akarat arra, hogy a vadgazdálkodást azokra bízzák, akik értenek is hozzá.
Különben az erdőben járók, a falvak határában gazdálkodók vagy a medvét a településeken észlelők nem kíváncsiak a hatóságok magyarázkodására, őket az érdekli, hogy biztonságban érezzék magukat. Meddig kell még beletörődniük abba, hogy mifelénk a medve értékesebb, mint az emberi élet? Hány áldozatra van még szükség ahhoz, hogy a macizók és az erdőket siratók jajongása ne nyomjon el minden hangot, s megelőzhetőek legyenek végre az újabb tragédiák?
Utóirat: legyenek megértőek és ne azt mondják, hogy az embernek nincs keresnivalója az erdőben.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
