Rendkívül gazdag, ezért még a szakértőknek is megerőltető programot állítottak össze a szervezők az idei civil napra. A szakmailag pontosan behatárolt kétnapos rendezvény a természeti és épített örökség közösség-, általában a vidékfejlesztésben betöltött szerepét járta körül.
Amint a bevezető, rendszerismertető előadásokban elhangzott, az épített örökség nem a mi tulajdonunk, a közösség, illetve a nemzet valójában szövetség az elhunytak és a meg nem születettek között. Napjainkban a vidékfejlesztés rendkívül komplex feladat, amely elsősorban a felhalmozódott értékek megőrzésében, azok mindennapi hasznosításában valósítható meg. Ezért a magyarországi szakemberek úgy látják, a vidékfejlesztésre vonatkozó uniós előcsatlakozási program elhibázott volt, az amúgy is fejlődő lehetőségeket támogatta, és nem azokat, amelyek a helyi értékek megtartásában voltak érdekeltek.
A cél valójában az emberek vidéken tartása. Ez ügyben egyébként némileg változott a szemlélet, ma már sok olyan pályázati lehetőség van az unióban, amellyel megvalósítható az eredeti cél.
A konferencián egy sor, jó példaként értékelhető programot mutattak be. Közöttük nem csak a magyarországiak keltették fel az érdeklődést, hanem a hazaiak is, például a szász települések értékmegőrzésére irányuló vagy a bikfalvi értékvédő program, amelynek alapdokumentációját a falu udvarházairól készült kiállításon is bemutatták. Az ,,anyagot" egyébként a résztvevők élőben is megtekinthetik.
A megyei tanács és a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által szervezett konferencián egyébként több mint egy tucat szakelőadás hangzott el, az épített örökség mellett a természetvédelem is szóba került. Az évek óta meghonosodott civil napokon általánosabb érdeklődésre tartott számot a péntek este bemutatott Háromszéki Civil Katalógus második, bővített kiadása.
