Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj – kékbegy, vörös gém, zöld küllő – közül. Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a zöld küllő kapta, így idén ez a faj az év madara – közölte az egyesület az MTI-vel.

A zöld küllő szajkótermetű, 30–36 centiméteres madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is. A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllőnél legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), melyeket a talajon, illetve a test­hosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze.

Maga vájta odúban költ, évente egy, általában 5–7 tojásból álló fészekaljat nevel. Állandó madarunk, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterületükön vagy ennek közelében maradnak, a fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak. Védett madár. Idősebb fákhoz kötődő életmódja és szaporodása miatt a fakivágás, a mezővédő erdősávok felszámolása és eltűnése veszélyezteti. Közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos a fokozottan védett, odúköltő, de saját odút készíteni nem tudó szalakóta, továbbá az olyan hasonló életmódú fajok megmaradása szempontjából, mint a füleskuvik és a búbosbanka.
Mivel a lakott területeken is jól érzi magát, ráadásul állandó madár, a madárbarátok egész évben vendégül láthatják a zöld küllőket az MME honlapján kidolgozott
„harkálykerti” megoldásokkal. (MTI)