A sepsiszentgyörgyi Őrkő telep Fotó: Albert Levente
Terepmunkával egybekötött kutatások alapján három együttélési modellt állapítottak meg Erdélyben a roma és a magyar közösség között — mondta az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
A székelyföldi romák problémái és a társadalmi integráció iránya témában elhangzott előadások során vita alakult ki a cigányok oktatásáról is, több hozzászólásban megjegyezték, hogy erről a kérdésről nagy a hallgatás.
Az egyik együttélési modell a teljes elkülönülés, amelyet például a Maros megyei Karácsonyfalván észleltek, ahol a jórészt módos romák és a magyarok között semmiféle intézményesített kapcsolat nincs, mindkét közösség ragaszkodik saját kultúrájához, szokásaihoz, nem kötnek házasságot egymás között, az együttélés azonban békés. A másik modell jóval elterjedtebb, Erdély számos településén találkozni vele: a két közösség között nincs kapcsolat, és ez gyakran konfliktusokhoz vezet. A harmadik a beépülős együttélés, amikor a szegényebb sorból származó romákat a magyar gazdák különféle munkákkal bízzák meg, és napszámosként dolgoznak a cigányok. Így létrejön a kapcsolat a két közösség között, a romák megismerik a magyarok kultúráját, szokásait. Fosztó László szerint ennek megfelelően több társadalmi integrációs modellt kell kidolgozni a romák számára.
Kernászt Adél Judit, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület képviselője hangsúlyozta: infrastrukturális problémák akadályozzák a cigányok beilleszkedését. Nem várhatjuk el, hogy tanuljanak, tiszta ruhákban járjanak, ha otthon nincs villany, ha sártengerben laknak, mert nincs csatornázás. Rámutatott: az okirathiány is gondot okoz, ezért a Pro Nobis olyan programot bonyolít le, melynek során segítenek a keresztlevelek, személyazonossági igazolványok kiállításában. Pozitívumként említette, hogy akadnak olyan roma gyerekek, még ha kevesen is, akik nyolcadik osztály után is tovább tanulnak. A vita során felmerült a diszkrimináció, az előítéletek vagy az oktatás problémája: például hogy mennyire helyes, ha egy iskolában tanulnak romák és nem romák. ,,Aki szelet vet, vihart arat" — jegyezte meg Horváth István moderátor, hangsúlyozva: a romakérdés egyre égetőbbé válik, beszélni kell róla, és megoldásokat találni társadalmi beilleszkedésükre.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
