Hétfőn bemutatott jelentésük szerint az utóbbi hét év volt a legmelegebb az 1850-ben kezdődött rendszeres mérések óta, az átlagos globális hőmérséklet pedig 2021-ben 1,1–1,2 Celsius-fokkal volt az 1850–1900 közötti átlag felett.

A két legmelegebb év a mérések kezdete óta 2020 és 2016 volt. A párizsi klímaegyezményt aláíró országok arra kötelezték magukat, hogy az iparosodás előtti szinthez képest a globális hőmérséklet emelkedésének mértékét 1,5 Celsius-fokban limitálják, az emelkedés ilyen mértékű korlátozásával a tudósok szerint elkerülhetők lehetnek a legrosszabb következmények. Ehhez arra van szükség, hogy az emberiség károsanyag-kibocsátása 2030-ra nagyjából a jelenlegi érték felére csökkenjen.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával melegszik a bolygó klímája, a változások hatására súlyosbodtak a szélsőséges időjárási események, természeti katasztrófák pusztítottak minden kontinensen: áradások Európában, Kínában, Dél-Szudánban, erdőtüzek Szibériában és az Egyesült Államokban.

A mérések kezdete óta a 2021-es nyár – a 2010-est és a 2018-ast megelőzve – volt a legmelegebb Európában. Júliusban és augusztusban mediterrán hőhullám okozott intenzív erdőtüzeket többek között Görögországban és Törökországban. Szicíliában megdőlt az európai hőmérsékleti rekord: 48,8 Celsius-fokot mértek, amely a korábbi rekordnál 0,8 fokkal magasabb.

A legfőbb üvegházhatású gázok, a metán és a szén-dioxid szintje folyamatosan emelkedik, mindkét gáz mennyisége rekordmagasságokba jutott 2021-ben. A szén-dioxid légköri szintje elérte a 414,3 ppm-et (részecske a millióból), amely 2,4 ppm-es emelkedés 2020-hoz képest.

A metán szintje is megugrott az elmúlt két évben, ennek okai azonban nem tisztázottak a C3S szakértői szerint. A metán főként az olaj- és gáztermelés, valamint az állattenyésztés révén kerül a légkörbe.