Farcádi Botond
Romániában nem különösebben szokatlan, de mégiscsak mélységesen felháborÃtó jelenségre hÃvták fel a figyelmet a napokban a nyugdÃjasok érdekvédelmi szervezetei: miközben az idÅ‘sek túlnyomó többségének amúgy is alacsony járandóságát alig tÃz százalékkal emelték idén januártól, az eleve nagyságrendekkel magasabb különnyugdÃjak húsz százalékkal növekedtek.
Hogy Romániában még mindig nem sikerült megoldani a speciális nyugdÃjak mélységesen igazÂságtalan rendszerét, az már önmagában is vérlázÃtó. A téma idÅ‘nként – rendszerint választások elÅ‘tt – napirendre kerül, aztán – rendszerint választások után – gyorsan meg is feledkezik róla mindenki. A helyzet rendezését megÃgéri minden parlamenti párt, aztán vagy megfeledkeznek errÅ‘l, vagy különféle látszatintézkedésekkel próbálják félrevezetni a közvéleményt, hogy rövid idÅ‘ múlva kiderüljön: készakarva vagy akaratlanul, de alkotmányellenes döntést hoztak. (Nem mellesleg, ha a politikusok netán felül is emelkednek saját érdekeiken, ha az alkotmánybÃrákon állt, eddig sosem döntöttek saját juttatásuk megkurtÃtása mellett.) A különféle érdekcsoportok – belügyi, honvédelmi alkalmazottak, titkosszolgálati dolgozók, bÃrák, ügyészek – nyomása és a politikai elit saját érdekei látványosan felülÃrják a társadalmi igazságosság elvét, miközben a keveseknek járó kiváltságok megszüntetése az egyik legfontosabb lépés lehetne a demokrácia alapintézményeibe, a parlamentbe és a politikai osztályba vetett bizalom visszanyerése útján.
Az ország vezetÅ‘it azonban látványosan hidegen hagyja a társadalmi igazságosság elve, és nem hatja meg Å‘ket az sem, hogy évrÅ‘l évre alacsonyabb a beléjük és az állami intézményekbe vetett bizalom. A kérdés rendezése helyett most is különféle magyarázkodásokkal álltak elÅ‘ politikusaink – már aki egyáltalán megszólalt. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter például azzal mosakodott, hogy nem az általa vezetett minisztérium kezdeményezésére nÅ‘ttek az igazságszolgáltatásban dolgozók bérei – és ennek nyomán az egykori dolgozók nyugdÃjai –, hanem jogerÅ‘s Ãtéletek kötelezték erre a kormányt. Érvelése szerint korábbi évek bértörvényeinek összehangolatlansága vezetett oda, hogy beperelték a kormányt, a jogerÅ‘s Ãtéletek nyomán pedig emelni kellett az igazságszolgáltatásban dolgozók bérét – ez vezetett a húszszázalékos nyugdÃjemeléshez is. A törvénnyel érvelÅ‘ kormánytag magyarázkodása egyszerre kÃnos és cinikus, de miközben a minimális együttérzés legteljesebb hiányáról tanúskodik, sántÃt is, hiszen a parlament által a szociáldemokrata kormányzás idején nagy lendülettel megszavazott nyugdÃjtörvény értelmében már tavaly 40 százalékkal kellett volna emelni az idÅ‘sek járandóságait – érdekes módon azonban azt a jogszabályt mintha már senki nem tekintené kötelezÅ‘nek. Vajon ki dönti el, Romániában mely törvényt és Ãtéletet kell alkalmazni, és mely jogszabály életbe léptetése opcionális?
Bármiként legyen is, a jogi csűrés-csavarás mit sem változtat a lényegen: jelenleg Romániában a kiváltságos kevesek még több kiváltságban részesülnek, miközben a kisnyugdÃjasok az elszabaduló energiaárak és az egyre magasabbra kúszó infláció szorÃtásában alig bÃrják fedezni legszükségesebb kiadásaikat.
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
