Az RMDSZ reményei szerint a kisebbségi törvény napirendre kerül idén a parlamentben, és amennyiben elfogadja azt a törvényhozás, akkor több jelenleg kérdéses problémára (például a szimbólumhasználatra) is megnyugtató megoldást jelenthet – nyilatkozta újságírói kérdésre Miklós Zoltán, a szövetség háromszéki parlamenti képviselője.
A tavalyi év nem volt alkalmas arra, hogy a törvényhozás elé bocsássák, a nagy román pártok belső harcaikkal, választásaikkal voltak elfoglalva, de a kormányválság miatt sem lett volna észszerű előállni a tervezettel – magyarázta Miklós Zoltán. A honatya szerint az idei év viszont megfelelő lehet a jogszabály elfogadására, ezért legkésőbb 2022 végéig mindenképp a parlament asztalára kerül.
A képviselő kiemelten fontosnak tartja – és ezzel maga is foglalkozni szeretne –, hogy a nemzeti kisebbségek szimbólumhasználatát körültekintőbben szabályozzák, jobb alapokra helyezzék. Tavaly e témában egy politikai nyilatkozatot is megfogalmazott annak kapcsán, hogy a székelyföldi prefektusok évről évre megbírságolják a térség egyes településeinek polgármestereit, mert március 15-én piros-fehér-zöld kokárdákkal vagy éppen szív alakú elemekkel díszítik ki a városukat. Miklós Zoltán szerint a kisebbségi törvény az a keret, amelyben ezeket a kérdéseket is megnyugtatóan szabályozni lehet. A céljuk, hogy a továbbiakban ne legyen lehetőségük a kormány helyi képviselőinek a törvényeket oly módon értelmezni, hogy bírságokat osztogathassanak a polgármestereknek a piros-fehér-zöld kokárdák miatt, amelyeket a prefektusok Magyarország zászlajaként azonosítanak. Újságírói kérdésre válaszolva Miklós Zoltán rámutatott: „az, hogy valaki egy szív alakú, a magyar nemzeti színeket magán hordozó díszítő elemet kifüggeszt a villanyoszlopokra a településén, azt nem lenne szabad úgy értelmezni, hogy kötelező módon a román zászlót is mellé kell tűzni, mert egy másik állam zászlajáról van szó”. Meg kell vizsgálni, hogyan néz ki a magyar állami zászló, és máris egyértelművé válik, hogy ezen esetekben szó sincs arról, amit a kormány helyi képviselői évek óta erőltetnek. Miklós Zoltán szerint egyértelmű, hogy nagyon sok esetben rosszindulatú a megközelítés, és egy joghézag is lehetőséget ad a már ismert fellépésre. A zászlótörvény nem eléggé egyértelmű ezen a téren, magyarázhatóak az előírások, éppen ezért a kisebbségi törvényben világosan bele akarják foglalni, hogy a nemzeti kisebbségek ünnepnapjaikon szabadon használhatják a saját szimbólumaikat.
Lapunk kérdésére, hogy a közigazgatási, intézményszintű anyanyelvhasználat kapcsán egyeztettek-e már arról, hogy a meglévő jogok miként kaphatnak helyet a kisebbségi törvényben, illetve hogyan fésülik össze az idevágó, már hatályban lévő jogszabályok előírásait (például közigazgatási kódex) a beterjesztendő jogszabállyal, Miklós Zoltán elmondta, hogy a koalícióban erről érdemi vita, tárgyalás még nem volt. A cél, hogy a meglévő jogokat mindenképp megtartsák, sőt, bővítsék azokat. Egyebek mellett megpróbálják csökkenteni a jelenlegi húszszázalékos lakosságarányos küszöböt, hogy ezáltal az alacsonyabb számú magyar közösséggel bíró szórványtelepüléseken is lehetővé váljon az anyanyelvhasználat az önkormányzati, intézményi ügyintézésben. Miklós Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, fontos, hogy a közeledő népszámláláson minél többen vallják magyarnak magukat, hiszen a kisebbségi jogok érvényesítése is nagyban függ attól, hogy a településeken mekkora a magyar közösség aránya.