Érdekfeszítő előadással lepte meg a kovásznai hallgatóságot Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas magyarországi építész. Ő a fürdővárosban épülő Csoma-központ tervezője, a kivitelezővel való egyeztetések miatt érkezett Kovásznára. A városi művelődési házban vasárnap este bemutatott Sevillától Dubajig Makovecz Imre szellemiségében című, vetített képes, helyenként rövid filmekkel színezett előadása nagy sikert aratott, a magas szintű innovatív építkezés titkaiba adott betekintést.
Csernyus Lőrinc Budapesten született 1961-ben. Az Ybl Miklós-díjas magyar építész a Magyar Művészeti Akadémia, a Makona Egyesülés és a Kós Károly Egyesülés tagja, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa, a Makovecz-hagyatékot gondozó egyesület tagja. A bemutatón lényegében a sevillai (1992. április 20.–október 12.) és a dubaji világkiállítás (2021. október 1.–2022. március 31.) magyar pavilonjainak megszületését vázolta fel. A dubaji világkiállítást eredetileg a 2020. október 20. és 2021. április 10. közötti időszakra tervezték, de a COVID-19 világjárvány miatt halasztották.
A sevillai építkezésre Makovecz Imre kapott felkérést – nagyon későn, így csupán négy nap alatt kellett elkészítenie a pavilon koncepcióját. A részletek kidolgozására, az építkezésben való részvételre Csernyus Lőrincet és két társát kérte fel. A dubaji világkiállítás magyar pavilonjának tervezője Csernyus volt. A maga során három fiatal építésszel dolgozott együtt. Nem értelmezhetjük másképp: a három-három fiatal bevonása Makovecz szellemiségét idézi, mindkettejük számára fontos az „utánpótlás” kinevelése, építészeti tudományuk fiataloknak való átadása. Az előadás során Csernyus is párhuzamokat állított fel a két építkezés között: rövid volt az idő a tervezésre, rendkívüli melegben kellett dolgozni Sevillában és Dubajban is, csak magyar munkásokkal építkeztek, nagy volt a sietség, nehézkes az ügyintézés, de hatalmas az elkötelezettség. Nem utolsósorban: mindkét helyszínen a fa jelentette a legfontosabb alapanyagot.
A dubaji világkiállítás magyar pavilonjának tervezése négy hetet vett fel. A pavilon tematikája is kihívás volt: vízzel bemutatni Magyarországot, a víz iránti elhivatottságát. Ezért is kapta a csarnok a Magyarország Vízgyökerei (Aqua Roots of Hungary) elnevezést. A munka rendkívülinek sikerült – az előadás résztvevői bámulatos felvételeken csodálhatták meg az egyedi műszaki, belső építészeti, grafikai megoldásokat. A dubaji magyar pavilon a világkiállítás első 15 legjobbja között van, az innovatív megoldások tekintetében az első tíz között. A Csernyus Lőrinc tervezte pavilon sikerét bizonyítja az is, hogy mint a kovásznai előadása előtt néhány perccel kapta a hírt: Dubajból felkérés érkezett, hogy a világkiállítás zárása után ne bontsák le a pavilont. Hagyják a helyszínen – néhány tíz kilométerre Dubajtól, a sivatagban –, hogy ott vízzel kapcsolatos kutatóközponttá alakítsák át.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
