A Képcsarnok festményraktárában mintegy 2800 olajfestmény van modern körülmények között elhelyezve, ezek feldolgozását folyamatosan végzik a múzeum szakemberei. A feldolgozás és publikálás részeként fontos kutatómunka is folyik, ennek során számos olyan alkotást kell beazonosítani, amelyeknek származása, szerzője vagy az ábrázolt személy kiléte ismeretlen. A gyűjteményben természetesen nagyszámú erdélyi vonatkozású alkotást is őriznek, legutóbb ezek között került a kutatók figyelmébe Gyárfás Jenő (1857–1925) sepsiszentgyörgyi festőművész két olajfestménye.

Az egyik nagy méretű portré szerzője a szignója alapján már ismert volt, viszont az ábrázolt személyt mindeddig nem ismerték, így a festmény Férfiképmás címmel szerepelt az adatbázisban. A képet Serfőző Szabolcscsal, a Képcsarnok művészettörténész munkatársával a Székely Nemzeti Múzeumban található hasonló arcképek alapján Potsa József (1836–1903), Háromszék vármegye egykori fősipánjának portréjaként azonosítottuk. A sepsiszentgyörgyi gyűjteményben lévő két festmény közül az egyik tisztes polgári viseleteben ábrázolja Potsát, aki a Háromszéki Takarékpénztár elnöki tisztségét is viselte 1899 és 1903 között, ezt a kép felirata is megörökítette. A másik képen a főispánt – több más, rangos állami tisztség viselőjeként – pompás díszmagyar öltözetben látjuk. E két olajfestmény és még számos fénykép alapján, amelyeket József Álmos mutatott be e lap hasábjain 2010-ben, nem volt nehéz a Képcsarnokban található festményen Potsa József alakját és arcmását felismerni (leltári száma 53.196, mérete 156×125 cm).

Potsa József Magyar Nemzeti Múzeumban található portréja,1886

A vörös bársonyfüggöny előtt, háromnegyed profilban álló, 50 év körüli, szakállas elöljárót éles, kutató tekintettel a néző felé fordulva látjuk. Széles arcát dús szakáll és bajusz övezi. Díszmagyar öltözetben, fekete színű mentével a vállán, bal kezében díszes kardot tart, jobb kezét a sötétzöld bársonyterítővel letakart asztalon elhelyezett iratokra helyezi. Az asztalon díszes kivitelű, vaskos könyvek között látjuk a tollas süveget, a háttérben a könyvepolcon feltehetően a hivatása gyakorlásához nélkülözhetetlen polgári törvénykönyv kötetei sorakoznak. A festmény jobb felső sarkában Gyárfás Jenő szignója és az 1886-os évszám olvasható.

A kép provenienciája, származásának körülményei az 1935-ös évtől ismertek, amikor Potsa József unokájától, Potsa Jánostól (1889–1980) megvásárolta a Székesfővárosi Múzeum, majd csereként a Történelmi Képcsarnokba került. Abból a körülményből ítélve, hogy a főispán portréját az unoka adta el a fővárosi múzeumnak, a festmény születése után mintegy ötven évvel arra gondolhatunk, hogy Potsa József a maga számára rendelte meg a képet és halála után a család őrizte azt, mindaddig, amíg megváltak tőle. Nem valamely közintézmény számára készült a mű, s bár ünnepélyes hangulata és a főhivatalt betöltő férfi attribútumai szembetűnőek a képen, mégsem azzal a hivatalos reprezentációs szándékkal készült, mint a főispán sepsiszentgyörgyi egész alakos ábrázolása. Megjegyezhetjük, hogy erről a képről lehetett szó budapesti lapok korabeli beszámolóiban: „Háromszékmegye közönsége e hó 13-án Sepsi-Szent-Györgyön megünnepli szeretett főispánja Póttsa József 50-dik születésnapját. Délelőtt a megye, a városok és az egyházi hatóságok tisztelegnek nála küldöttségileg, majd a főispánnak átnyújtanák Gyárfás Jenő festőnk által készitett képét. Délután bankett, este kivilágítás és fáklyásmenet lesz. Az ünnepélyt a városház dísztermében rendezendő estély fejezi be, melynek jövedelmét egy jótékonycélú »Póttsa-alapitvány«-ra fordítják.” (Fővárosi Lapok, 1886. május 10.)

A másik Gyárfás-festmény, amelyet a Képcsarnokban őriznek, Báró Eötvös József (1813–1871) író, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság egykori elnökének arcképét örökíti meg. A kutatás szerint Gyárfás azt a Székely Bertalan (1835–1910) által 1871-ben festett Eötvös József-portrét másolta le, amely ma az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum birtokában van. A másolat készítéséről a Fővárosi Lapok 1876. december 24-én megjelent számában is megemlékeztek: „A mintarajztanodában Gyárfás Jenő székely növendék (az egyetlen ösztöndíjas) Keleti Gusztáv megbizásából most a b. Eötvös arcképét festi a Székely Bertalan festménye után; ez ifjú igen szép fejeket rajzol természet után is.”

Eötvös József Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött arcképe, 1876

Székely Bertalan Gyárfás művészi pályájának egyik jelentős formálója volt, az ő műtermében készíthette a fiatal tanítvány az Akadémia által megrendelt portré másolatát 1876-ban, amelynek két változatát ismerjük. Az egyiket a budapesti Eötvös Kollégium igazgatóságán őrzik, a másik olajfestményt pedig a Történelmi Képtárban (leltári száma 1645, méretei 99,7×74 cm). Ez utóbbiról annyit tudunk, hogy a Parlamenti Múzeum Fáy Károlytól vásárolta meg 1948-ban 2000 forintért, majd onnan ajándék útján 1949-ben a Képcsarnokba került. Feltételezzük, hogy ez a festmény, amelyet Gyárfás dátum nélkül a nevével szignált, eredetileg a sepsiszentgyörgyi Állami Polgári Fiúiskola tulajdona volt, erre Málik József igazgatónak a Nemere c. helyi lapban közölt hiradásából következtethetünk:
„Báró Eötvös József arczképe Sepsi-Szentgyörgyön.

A mennyiben városunk a haladás és emelkedés terén áll, s a mennyiben városunk ezen téren ismét egy műkincscsel gazdagodott: kedves kötelességemnek ismerem tudomására hozni a t. olvasó közönségnek, hogy báró Eötvös Józsefnek Székely Bertalan ur eredetije után készitett arczképe a sepsi-sztgyörgyi községi iskola birtokában van. Ezen másolatot a budapesti rajzakadémiának egyik legkitűnőbb növendéke Gyárfás Jenő ur készité azt a budapesti művészek és szakértők teljes elismerésük mellett a legkitűnőbb és legsikerültebb müvek közé sorozták. Iskolánk részére Wodianer Béla képviselő ur volt szives a képet 250 forinton megszerezni, ki humánus pártfogásáért s melegen érző nemes szivének áldozatkészségéért fogadja tőlem addig is legmélyebb köszönetemet a nyilvánosság előtt, mig illetékes helyről hozzá az eljuthatna.

Sepsi-Szentgyörgy, 1876. oct. 13. Málik József, igazgató.”

Wodianer Béla (1830–1896), akit (kormánysugallatra) heves vitát követően 1875-ben Sepsiszentgyörgy országgyűlési képviselőjének választottak, 1876-ban rendelhette és vásárolhatta meg Gyárfástól Eötvös József portréját, és mint a közösség méltó képviselője gesztust tett a város legnépszerűbb iskolájának, ezzel is igyekezve, hogy megnyerje a helyi közösség, vagyis választóinak rokonszenvét. A kép további sorsát 1948-ig nem ismerjük, kutatásra vár, hogy hol állt több mint hetven évig, és miként került Fáy Károly birtokába, akinek sepsiszentgyörgyi kapcsolatairól mindmáig nem tudunk.