Hat jelölt válaszát korábbi lapszámainkban közöltük, az utolsó három feleletet alább olvashatják.

Molnár Gábor RMDSZ-es képviselőjelölt

(4-es képviselői körzet)

Háromszék megye leginkább mezőgazdasági vidékként említhető, ezért úgy gondolom, a növénytermesztők és állattartók számára kell életszínvonalukat emelő intézkedéseket hozni. Itt olyan egyszerű dolgokra is gondolok például, mint az agrártámogatások megszerzésének egyszerűsítése. Ha a gazdálkodók könnyebben hozzájuthatnának a támogatásokhoz, talán kevesebb, ugaron hagyott föld maradna. A mezőgazdaság valószínűleg vonzóbb foglalkozássá válna, ha az öregeket — sajnos, jóformán már csak ők tartanak ki az ősi mesterségek mellett — felváltani hajlandó fiatalok egy-két esztendeig fizetéshez hasonló pótlékot kapnának. A növénytermesztők számára a nemesített magokat és palántákat kellene biztosítanunk ahhoz, hogy még jobb minőséget érjenek el, és a külföldi dömpinggel szemben fel tudják venni a versenyt. Az erdők minél jobb kihasználása szempontjából egyrészt azt kellene elérnünk, hogy az erdőtulajdonosok valamilyen módon szövetkezzenek, s közösen lépjenek fel a zöld arany értékesítésekor. Másrészt meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy a rönkök valamilyen szinten helyben kerüljenek feldolgozásra. Kiemelten fontosnak tartom, hogy kőbányáinkra, mészkőbányáinkra, ásványvízforrásainkra és egyéb altalajkincseinkre nagyon figyeljünk oda, s úgy értékesítsük, hogy abból a közösségnek is haszna származzék.

Édler András RMDSZ-es képviselőjelölt

(1-es képviselői körzet)

El kell készíteni egy reális, egységes és hosszú távú stratégiát a város és a megye fejlesztését illetően. Fontosnak tartom a kis- és középvállalatok fejlesztését, megerősítését, hiszen ez a szegmens az egészséges gazdasági fejlődés alapja, megélhetést biztosítván a tulajdonosok és családjaik számára, és munkahelyet teremtvén még néhány tucat alkalmazottnak. Ugyanakkor ezek a vállalkozások helyben adóznak, és nem menekítik adóparadicsomba jövedelmüket. Az elmúlt tizennyolc év tapasztalata az, hogy ez a megye nem igazán vállalkozóbarát. A különböző közintézmények fokozott és sokszor megalapozatlan ellenőrzéseinek köszönhetően a vállalkozások nem fejlődhetnek megfelelően.

Háromszék turisztikai potenciálja kiaknázatlan. A konferenciaturizmus vagy a gyógyturizmus majdnem ismeretlen számunkra, pedig adott minden természeti lehetőség, sőt, igény van az ilyen jellegű szolgáltatásokra. Fontosnak tartom a szabadidő-turizmus fejlesztését. Sugásfürdő ilyen értelemben jó irányba halad, de ezenkívül még sok olyan hely van, ahol fejlesztéseket kellene eszközölni. Rengeteg népi hagyománnyal rendelkezünk, de hiányzik a szükséges marketing ezek jobb kiaknázására. Nincs megfelelő szálláskapacitás, gondok vannak a személyzettel is... Nem elég, ha építünk egy panziót, azt meg kell tölteni élettel, programokat kell biztosítani a turista számára.

Fontosnak tartom az infrastruktúra fejlesztését. Nemsokára elkészül Brassóban a repülőtér, és néhány éven belül autópályánk is lesz. Köztudott, hogy az ilyen jellegű infrastruktúra vonzza a befektetőket, és a hasonló pontok harminc kilométeres körzeté­ben fellendül a gazdasági élet. Lobbiznunk kell azért, hogy kiépülhessen egy olyan infrastruktúra (közúti és vasúti hálózat), mely lehetővé teszi, hogy a harminc kilométeres körzetnek mi is a haszonélvezői lehessünk. Erre vannak kormánypénzek, EU-s pénzek — az elkövetkezendő négy évben több, mint valaha —, és pontosan ezért ezekből az alapokból a legtöbbet kell lehívnunk a városnak, a megyének.

Bokor Tibor RMDSZ-es szenátorjelölt

(2-es szenátori körzet)

Meg kell találnunk az összhangot a fejlődés és a hagyományőrzés között, úgy kell a fejlődés útjára lépnünk, hogy értékeink ne sérüljenek.

Fejlődés: iparosításra van szüksége ennek a vidéknek, tudjuk, hogy a nadrággyárak elsősorban a női munkaerőt veszik igénybe, éppen ezért szükség lenne olyan ipari termelőegységek behozatalára a térségbe, amelyek a férfimunkaerőt is foglalkoztatják, elsősorban kis- és középvállalkozásokra gondolok.

Hagyományőrzés: az iparosítás mellett mindenképpen a kisgazdákat kellene támogatni, akiknek egyetlen megélhetésük a család tulajdonában levő termőföld, sokan idegenkednek a társulástól, de ennek valamilyen laza formáját csak el kellene fogadni, hiszen együtt könnyebb megmunkálni a földet, és együtt a szükséges gépeket is könnyebb beszerezni. A térségünkben működő szövetkezetek (Almás, Alcsík) követhető példák lehetnek. Alsó-Háromszéken, felhasználva a mórahalmi tapasztalatokat, mezőgazdasági termékbegyűjtő és -hasznosító központ tervei készülnek. Nézzük meg, hogyan fog működni, és használjuk fel a jó tapasztalatokat Felső-Háromszéken is. Hasonló­képpen a kézdivásárhelyi piac ellátásának megszervezése is sokat segítene a kisgazdákon, hiszen akkor az őstermelőktől vásárolnának a városon élők.

Szolgáltatás: összekapcsolnám ezt a kérdést az oktatással, ugyanis sokat beszélünk a falusi turizmusról. Van rá kereslet, tehát nekünk tovább kell fejlesztenünk a szolgáltatásokat, hogy minél több visszajáró vendége legyen Felső-Háromszéknek. A turista maradjon nálunk, és itt költse el a pénzét. Nekünk kell kialakítanunk helyben olyan képzési központot, ahol el lehet sajátítani a modern technológiát és a hagyományos megoldásokat is, s ennek ötvözetéből lehetne versenyképes vállalkozásokat fenntartani. Ez érvényes a turizmusból, vendéglátásból vagy a mezőgazdaságból élőkre egyaránt. Menjünk elébe a problémának, és tegyük össze közös tudásunkat, hogy mindannyian érvényesülhessünk a piacon.