Gáspár László Zsolt, a háromszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke osztotta meg közösségi oldalán a fotókat, melyek tanúsága szerint valakik fejszével megcsonkították a sepsiszentgyörgyi természetbarátok által „sámánfaként” ismert jellegzetes fát, mely a Pacén, Sepsiszentkirály irányában, a Szalomér fölötti erdőrészben található.
Amint a közismert sepsiszentgyörgyi természetjárótól és túraszervezőtől megtudhattuk, vasárnap járt a helyszínen, és megdöbbenéssel látta, hogy megcsonkították a fát. „Fejszenyomok voltak rajta, körülötte a földön pedig levágott, letört ágak, kéregdarabok szanaszét. Látszik, hogy ember munkája volt, de hogy miért, arról fogalmam sincs. Mint kiderült, január 16-án ott járt az egyik ismerősöm, és akkor még rendben volt...” – fogalmazott lapunknak Gáspár László Zsolt. Hozzátette, sajnos nem egyedi esetről van szó, sokszor a turistajelzéseket is megrongálják késsel, fejszével.
Toró Attila civil aktivista lapunknak elmondta, hogy pár éve maga is az interneten találkozott először ezzel a különleges természeti képződménnyel, ahová egyre többen jártak ki a városból, és annyira megtetszett neki, hogy ő is többször felkereste. Kirándulókat is vitt oda tavaly januárban. Több ilyen fa is volt a környéken, közülük ez az utolsó, amely még áll – jelentette ki. „Látszott, hogy nem lesz hosszú életű, a tavaly quad-ok (négykerekű motorbiciklik) nyomait is láttam körülötte, de talán még bírta volna, ha nem bántják. Szerencsétlen próbált megélni, az ágak végén hajtások voltak” – mesélte Toró Attila.
Csákány Lászlót, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnökét is megkérdeztük ez ügyben, aki a fa történetéről és megcsonkításának okairól is felvilágosított. Mint kifejtette, az erdőgazdálkodásban használatos ültetési képlet előírja, hogy a madarak és az erdei élőlények számára milyen százalékban és milyen helyeken kell gyümölcsfákat ültetni, a közismert „sámánfa” pedig egy vackorkörtefa, mely egy ültetett fenyőerdő szélén áll. Mivel az ilyenfajta puhafák első évtizedeikben gyorsabban nőnek, mint a fenyő, ez a gyümölcsfa gigantikus méretűre nőtt, de egy idő után a fenyőerdő mégiscsak elkerülte a növekedésben, és mivel így nem jutott elég fényhez, kiszáradt. Az apróbb ágai letöredeztek, a vastagabb ágai pedig égbe nyúló karokra emlékeztettek. Ezért kaphatta a sámánfa nevet.
„Az erdőkitermelés szempontjából már nem volt értéke, de mint tudjuk, az erdő nem csupán faanyag, annak szociális, kulturális szerepe is van, így a formájából adódóan közkedveltté vált a természet iránt érdeklődők körében. Arról nem is beszélve, hogy milyen fantasztikus ökológiai értéke van egy ilyen holt fának az élővilág szempontjából, hisz rengeteg gombának, élősködőnek, rovarnak ad életteret, melyek a maguk módján a tápláléklánc következő lépcsőjét elégítik ki” – fogalmazott Csákány László. Hogy ki törte össze és miért? Bizonyos személyek télen száraz ágakat gyűjtögetnek, ezzel fűtik otthonaikat. Kankózásnak nevezik azt a módszert, amivel a lábon álló fák száraz ágait lovak után kötött hosszú rudakkal letörik. Ha még nem elég száraz a fa, fejszével is „besegítenek”, hogy könnyebben törjön.
Csákány László már korábban látta a megcsonkított „sámánfát”, és sajnálta is, hisz bevallása szerint ültetése pillanatától ismeri.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
