Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az „Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. Majd közölte: „bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt”. Leszögezte, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be. Oroszország „nagy árat fizet majd”, ha folytatja akcióit – tette hozzá.

Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben „teljes kizáró szankciót” vezetnek be. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy „elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva „nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.

„Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, azonban a kormány egyik, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselője az amerikai sajtónak nyilatkozva elmondta: a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a „Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.

Joe Biden azt is bejelentette, hogy engedélyezte egyes, már Európában állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítását a balti államok területére, „a biztonságuk megerősítése érdekében”. Az elnök úgy fogalmazott: „ezek védelmi lépések a részünkről, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában erőit a NATO-n kívüli Ukrajnába telepíteni”. Biden kifejtette: szerinte Oroszország további lépéseket tesz majd, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is nyitottak a diplomáciára. „Még mindig van idő elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, amely elmondhatatlan szenvedést hozna emberek millióinak” – fogalmazott. Biden egyben felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei „a NATO területének minden centiméterét megvédik, és betartják a NATO-ban vállalt kötelezettségeiket”.
 

Brit megszorítások

Több száz embert és több tízmilliárd font értékű vagyoneszközt érintenek a brit kormány által Oroszországgal szemben eddig érvénybe léptetett szankciók – mondta tegnap Boris Johnson brit miniszterelnök. A kormányfő kijelentette: a brit szankciók eddig 275 személyre terjednek ki, az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni intézkedések pedig 37 milliárd font értékű vagyoneszközt érintenek.

A brit kormány előző nap öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát. Az eddig nyilvánosságra hozott szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank (Genbank), a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési és Újjáépítési Bank szerepel. A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.
 

Kínai tiltakozás

A kínai külügyminisztérium tegnap tiltakozott az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és az ukrajnai helyzet párbeszéd és konzultáció útján történő megoldását sürgette. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást: az „egyoldalú szankciók” soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére. Hua az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségek elmérgesedésében. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok félelmet keltett azáltal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnába. „Felelőtlen és etikátlan másokat azzal vádolni, hogy nem oltják hatékonyan a lángokat, miközben maguk öntik az olajat a tűzre” – fogalmazott Washington lépései kapcsán.

A Global Times kínai lap internetes kiadásában közzétett cikkben kínai szakértők úgy vélekedtek, hogy Kína, csakúgy mint eddig is, semleges állásponton marad majd az ukrajnai helyzetet illetően. Cuj Heng, a Kelet-Kínai Tanárképző Egyetem ruszisztika központjának kutatója rámutatott: Kína szoros stratégiai kapcsolatot ápol Oroszországgal, ugyanakkor hosszú távú együttműködést folytat Ukrajnával is, ahol számos beruházással is rendelkezik. A szakértő szerint emiatt Peking tartani fogja magát a szuverén államok területi egységére vonatkozó alapelveihez.
 

Rendkívüli csúcstalálkozó

Az orosz–ukrán határon kialakult, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerése okozta feszültség miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta a tagállamok vezetőit. A tanácskozást személyes részvétellel Brüsszelben tartják ma. Charles Michel a rendkívüli uniós csúcsra szóló, tegnap közzétett meghívólevelében mindenekelőtt kijelentette: erőszaknak és a határok megváltoztatását célzó kényszernek nincs helye a 21. században.

A tagállami vezetőket tömörítő tanács elnöke köszönetet mondott az uniós országok elmúlt napokban tanúsított egységéért, különösen a kedden elfogadott, a két szakadár régió, Donyeck és Luhanszk önállóságának elismerése miatt Oroszországot célzó szankciócsomag gyors elfogadásáért. „Oroszország agresszív fellépései sértik a nemzetközi jogot, Ukrajna területi egységét és önállóságát, továbbá aláássák az európai biztonságot” – fogalmazott.