2006-ban, a legutóbbi szlovákiai parlamenti választáson — mindenféle előrejelzést megcáfolva — a szélsőséges nacionalista pártok kerültek hatalomra, az addigra normalizálódott belső szlovák—magyar viszony megromlott, eluralkodott a gyűlöletbeszéd, különféle összetűzéseknek biztosítva hátteret. Mostanra a felvidéki magyarságnak újra azokért a jogokért kell küzdenie, melyeket 2006 előtt már kivívott magának, s e harcában csak önmagára, a szlovák parlamentben levő képviselőire számíthat, az Európai Unióban ugyanis nem létezik olyan mechanizmus, amely a nemzeti kisebbségek jogvédelmét biztosítaná — mutatott rá Bara Zoltán. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a Szlovákia és Románia közötti számos hasonlóságra, figyelmeztetve: csak az erős magyar érdekképviselet akadályozhatja meg, hogy Romániában is a szélsőségesek kerüljenek hatalomra. A két ország közötti hasonlóságokra, a szlovák példa nem kívánt, de nem is elképzelhetetlen megismétlődésének veszélyére rámutatva Tamás Sándor megyeitanács-elnök példaként említette: a román parlamentben is van jó néhány olyan — kitelepítésre, az állampolgárság megvonására, a székelyföldi megyék szétszabdalására, a magyar helységnevek eltávolítására, nemzeti szimbólumaink használatának betiltására vonatkozó — törvénytervezet, melyet, ha a román nacionalista pártok kerülnek hatalomra, azonnal meg is szavaznak és érvénybe léptetnek.