Pierre Jarreau felszólalását Sânziana Carmaciu, a Biocert Italia képviselője kitűnően folytatta, egészítette ki a tanúsítási eljárások ismertetésével, valamint a cégük által nyújtott szolgáltatásokkal. A következő két meghívott a szén-dioxid-igazolványok kereskedelmének hasznosságát méltatta, majd kémiainputokat, mű- és levéltrágyákat, minősített vetőmagvakat, valamint informatikai platform szaktanácsadási és beszerzési szolgáltatásokat ismertetett.

Ezek után jogi előadás következett, dr. Adrian Stoica, az Ovidius Egyetem jogi karának dékánja beszélt a csődeljárás megelőzésének módozatairól, arról, hogy mi a teendő egyes – sajnos a mezőgazdászokat sem elkerülő – pénzügyi válsághelyzetek esetén.

Saját előadásom ezután hangzott el, a taggyűlést követő fogadáson számos érdeklődő keresett meg, tehát a várt visszhangot generálta, együttműködésünk az egyesülettel biztosított.

Következett a taggyűlés egyik kulcspontja: Radu Mihailov elnök javaslatára megszavazták az egyesület tervét, egy olajgyár létrehozását, ahol a tagok napraforgótermését nagyon előnyös körülmények között dolgoznák fel, többletértéket teremtve a nyersanyag bruttó árához képest. A szavazás után az elnök felkérte a meghívottak között helyet foglaló Anca Belu Mihail Kogălniceanu-i polgármester asszonyt, hogy támogassa a tervet (több egyesületi tag is az említett község területén gazdálkodik). A polgármester asszony támogatásáról biztosította az egyesületet és szerencsésnek minősítette a kezdeményezést, mivel a katonai bázis kiépítéséhez a szükségesnél nagyobb kisajátítandó területtel számoltak, mint amire végül szükség volt, így maradt terület, amelyet hosszú távon bérbe adhatnak.

„Ahhoz, hogy az olajgyár felépítése a következő 3–4 évben valóra válhasson, 2022-ben komoly teljesítményre van szükség. Kapitalizációnk egyszerű kivetítése valahogy így hangzik: 9500 hektáron és hektáronként 3–5 tonna árutermelés mellett körülbelül 28–40 ezer tonna áru értékesítésére számíthatunk. Ma 2 euró/tonna működési díjat számít fel a szövetkezet, ami 50–80 ezer eurós bevételt jelent. Ha ehhez hozzávesszük a közös műtrágyavásárlásból származó áfa-visszaigényléseket, úgy gondoljuk, hogy ezek a bevételeket kb. 30 százalékkal növelnék, azaz valahol 65–100 ezer euróra számítunk. Csak 2023 végén reménykedhetünk abban, hogy elérjük a 200 ezer euró feletti bevételt, amivel európai forrásokhoz juthatunk a gyár számára. Egy másik lehetőség egy nagyvállalati csoporttal közös vállalkozásban való részvétel lenne, ahol a szövetkezet hozzájárulása az alapanyag szállítása lenne, illetve 25–40 százalékos részesedés a gyár részvényeiből” – összegezte Radu Mihailov.

Az anyagi alap eléréséhez újabb javaslatok hangzottak el: kedvezményes gázolajbeszerzési módozatok, hiszen ha a tagság teljes szükségletét „bocsátják áruba”, nagy esély van arra, hogy jobb ellátói szerződést kössenek. Egy másik jövedelemforrásként a talajvizsgálatokat határozták meg. Az elnökség egy ukrajnai vállalkozóval-mezőgazdásszal is felvette már a kapcsolatot, aki egy ultramodern talajelemző laboratórium kivitelezésén ügyködik, amely egész Kelet-Közép-Európa talajmintájának feldolgozására képes lenne, de közben, mivel ez csak még egy megvalósulásban levő terv, a LAPAR (Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája) gyűlésen jelen lévő elnöke, Nicu Vasile professzor felajánlotta ez irányú készséges együttműködését.

Záróbeszédében az elnök megköszönte minden előadó, jelentéstevő színvonalas hozzájárulását a taggyűlés lebonyolításában, és felkért minden jelenlévőt, hogy vigye a hírt, szállítsa a baráti üzenetet, továbbítsa, hogy a Bio Top Dobrogea Egyesület nyitott a szakmai kapcsolatokra, baráti üzenetet küld minden olyan hasonló egyesületnek határon innen és túl (egy bulgáriai biotermelői egyesülettel már fel is vették a kapcsolatot), amellyel eszmei vagy gazdasági kapcsolatot tud létrehozni, termelői beállítottságtól függetlenül.

Szeles Imre kertészmérnök