Mint megtudhattuk, nagy érdeklődés övezte a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet által kezdeményezett Üveghang Akadémia regisztrációját, amelyre 87 hallgató jelentkezett. Az első előadásra is nagyon sokan érkeztek. 
Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője felvezetőjében örömét fejezte ki, hogy ebben a pezsgő életű városban olyan programot tudtak elindítani, amely ennyi embert érdekel, majd bemutatta Zsoldos Dávidot, aki a zeneakadémián szerzett zongoraművészi és zenetörténészi diplomát, majd különböző művészeti területeken dolgozott. A nemzetközileg is aktív szakember a Papageno igazgatója, a Klasszik Rádió egykori alapítója, a Magyar Zenei Tanács elnöke, az Európai Zenei Tanács és a Jeunesses Musicales elnökségi tagja. 
Zsoldos Dávid előadásában a zenei menedzsment szempontjából próbálta röviden felvázolni a klasszikus zene történetét, arról mesélt, hogy a különböző korokban hogyan éltek a zeneszerzők, zenei előadók, hogyan tudott termékként működni vagy nem működni az a „transzcendens, megfoghatatlan, magyarázhatatlan csoda”, amit zenének nevezünk. A klasszikus zene az egyházi és világi arisztokraták úri passziójaként mindig drága volt, részben ma is az, a mecenatúra pedig mindig közrejátszik abban, hogy egy zeneszerző elismert, híres lesz-e vagy sem. Európa mindenkori kulturális átjárhatóságáról, zeneszerzői alkotói folyamatokról, a jegybevétel megjelenéséről, a polgárság felemelkedéséről, a sztárkultuszról, az „európai identitású” Liszt Ferencről, majd a hangrögzítés megjelenéséről, a jogdíjakról és arról mesélt az előadó, hogy a zenei ipar milyen irányban befolyásolta a zenészek megélhetését. Zsoldos Dávid szerint a jövő mindenképpen a digitalizálás, az élő közvetítések felé mutat, mely új lehetőségeket tartogat a komoly- és könnyűzene, azok alkotói és befogadói számára.
Végezetül Fejes Krisztina zongoraművész, a Fejes Művészeti Akadémia vezetője az akadémia indulásáról és annak sepsiszentgyörgyi programjairól mesélt röviden.