A háborús tevékenységek fokozódása az orosz légi tevékenység növekedésével járt. Az oroszok még mindig nem használják tömegesen a légi technikát, de az állandó jelleggel működik a harcterek felett. Ezt elősegíti az ukrán légierő potenciáljának kimerülése, amit az ukrán légierő parancsnoksága is megerősített. Február 28-a óta az ukrán fél napi egy-két orosz repülőgép és helikopter lelövéséről számolt be, míg a korábbi napokban akár napi egy tucatról is beszéltek. Az orosz légierő által végrehajtott akciók a számos civil áldozat és a polgári infrastruktúrában okozott károk egyik fő okozója, és – a légtéri fölény körülményei között – szigorúan bandita jellegűek. A városok elleni támadásokhoz Oroszország olyan eszközöket használt, amelyeket a konfliktusban korábban nem: Szuhoj-34 taktikai bombázókat és Tupoljev-22M3 stratégiai bombázókat.

Az orosz erők állandósították az ukrán hadsereg korábbi védelmi vonalainak áttörését, visszavonulásra és az egységek átcsoportosítására kényszerítették az ukrán erőket. Az ország északkeleti részén a Kijev felé előrenyomuló orosz csapatok elkerülték a kisebb ukrán egységeket anélkül, hogy feltartóztatták volna őket. Jelenleg ezek az egységek képesek arra, hogy kárt okozzanak az agresszor szárnyán lévő csoportosulásnak, de – saját utánpótlásaiktól elvágva – előbb-utóbb kénytelenek lesznek áttörni nyugatra vagy lemondani nehézfegyverzetükről és katonai felszerelésükről, illetve gerillaharcra váltani. A Fehéroroszországból, valamint az északra fekvő Herszonból és Mariupolból Kijevbe tartó csoportok számáról nincs információ. Feltételezhető azonban, hogy a potenciáljukat tekintve túlerőben vannak a helyi ukrán erőkhöz képest. Ezt a helyzetet megerősítik a Fehéroroszország (akár kilenc zászlóaljnyi taktikai csoport) és a Krím irányából bevetésre kerülő új orosz egységekről szóló jelentések.

A hatóságok sikeresen szervezik a népi ellenállás további formáit. A hackerek részvétele az orosz internet megbénításában sikerként könyvelhető el. Az állami intézmények, köztük a Kreml biztonsági rendszereibe való hatékony beavatkozás jelzi, hogy a védelmi műveleteknek mennyire fontos eleme az internetes „népi mozgalomra” való felhívás. Az internetes akciók a háborúról szóló orosz tudósítások megcáfolása szempontjából is fontosak; többek között lehetővé teszik az agresszor veszteségeiről szóló információk terjesztését. A hatékony ukrán fellépések eredményeként az orosz propagandaapparátus elvesztette előnyét. Az ukránellenes narratíva felépítése csak az orosz társadalomnak szól, az Oroszországon kívüli közönség számára teljesen hiteltelen marad. A hatalmas pénzügyi források bevonása ellenére az orosz dezinformációs tevékenységeknek kevés hatása van, és nem szigeteli el az orosz társadalmat az Ukrajna által szervezett információs nyomástól, amelynek célja az oroszok moráljának csökkentése.

A sok városban kialakult drámai helyzet ellenére a társadalom kezd alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. Az emberek menedékhelyeken rendezkednek be, ahol a gyakori légvédelmi riadók miatt sok időt töltenek, és szolidaritást vállalnak a rászorulókkal. Az ellenállási magatartás továbbra is fennáll: az orosz csapatok által elözönlött városokban a lakosok harcba bocsátkoznak, megtanulnak Molotov-koktélokat készíteni és dobálni, és tüntetni mennek a városközpontokba, ahol szembeszállnak az orosz egységekkel, megtagadják a dokumentumok bemutatását, és szitkokat szórnak rájuk. Az ukrán állampolgárok 80 százaléka kijelenti, hogy fegyverrel a kezében akarja megvédeni hazáját. Ugyanakkor a helyi hatóságok nyilatkozataiban egyre inkább a kétségbeesés jelei mutatkoznak, amelyek abból erednek, hogy az oroszok ellen nem tudnak jelentősebb és hatékonyabb katonai erőkkel fellépni.

Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża, Krzysztof Nieczypor
(Fordította Mitrovits Miklós)

Az ukrán fél azt állítja, hogy az agresszor az invázió hat napja alatt 5840 katonát, 30 repülőgépet, 31 helikoptert, 211 harckocsit, 862 páncélozott harcjárművet, 85 tüzérségi rendszert, 40 többpályás rakétavetőt, 355 gépkocsit, 2 vágógépet, 3 drónt és 60 harckocsit veszített. Hangsúlyozták, hogy az adatok nem pontosak, és a számításokat bonyolítja a katonai műveletek nagy intenzitása. Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz fegyveres erők a hadművelet kezdete óta megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 1502 infrastrukturális objektumát (köztük 51 parancsnoki állást, 51 rádiólokációs állomást és 38 légvédelmi rakétarendszert), 47 földi és 11 légi repülőgépet, 472 harckocsit és más harci páncélozott járművet, 62 rakéta sorozatvetőt, 206 ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 46 pilóta nélküli légi járművet.

Az ukrán hatóságok bejelentették az Oroszország elleni kiberoffenzíva kezdetét, amelyben kormányzati szervek, hírszerző szolgálatok, hackerek és az egész hazafias informatikai közösség részt vesz. Felhívtak az „információs háborúban” való részvételre és az „Ukrajna internetes erői” soraihoz való csatlakozásra, hogy leleplezzék az álhíreket és igaz információkat terjesszenek az oroszok elleni agresszióról. Az NB65 névtelen hackercsoport blokkolta a Roszkoszmosz ügynökség honlapját, és arról számolt be, hogy feltörte az orosz műholdakat irányító rendszer kibervédelmét. Moszkva cáfolta a híreket. A Kreml, a Belügyminisztérium, az FSZB, az Igazságügyi Minisztérium és az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma weboldalaihoz való hozzáférést gyakorlatilag blokkolták.