A Lemaradásban? ― oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl című konferencia szünetében az államfő elmondta, hogy szorgalmazza a szórványban élő magyarság számára iskolák, kollégiumok létrehozását, és felhívta a figyelmet a felnőtt- és a szakmunkásképzés fontosságára is.

A diákcsere és az oktatók magyarországi képzése is nagy segítséget nyújtana a határon túli magyaroknak, például abban, hogy szülőföldjükön és az anyaországban is használható tudásra tegyenek szert ― mondotta Sólyom László. Kitért arra is, a 90-es évekre helyreállt egy olyan oktatási struktúra, amelyben az óvodától az egyetemig lehetségessé vált, hogy anyanyelvükön tanuljanak a határon túli magyarok. Ezt nem fenyegeti veszély, bármilyen hírek érkeznek ― mondta, hozzáfűzve, hogy a Kárpát-medencei magyarok döntő többsége már az Európai Unióban él, és ez garanciát jelent számukra. Sólyom László hangsúlyozta: a politikai villongások nem azt jelentik, hogy a lakosságon belül is hasonló feszültségek lennének tapasztalhatóak.

A kétnyelvűségről szólva hangsúlyozta, hogy a kisebbségi oktatásnak nem a szegregáció a célja, a kétnyelvűség szükséges a határon túli magyarok boldogulásához, inkább az oktatás minőségéről kell beszélni. Igen gyakorinak nevezte, hogy az iskolából kikerülő diákok egyik nyelven sem tudnak rendesen, pedig a biztos anyanyelvi tudás az, amire egy másik ismeretanyag is felépülhet. Ehhez megfelelő tankönyvek is kellenek.

A magyarság megmaradásának alapfeltétele, hogy kiművelt értelmiséggel rendelkezzék ― hangsúlyozta a köztársasági elnök. A beolvasztási, asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek a határon túli magyarokkal szemben, akik számára a stabil kétnyelvűség csakis komoly anyanyelvi kultúrára támaszkodhat. Sólyom László kiemelte: a határon túl élő magyarok számára az iskolaválasztásnál nem lehet az a kérdés, hogy magyar vagy minőségi intézményt válasszanak-e. Személyes tapasztalataira hivatkozva beszámolt arról, hogy egészen kitűnő iskolákat ismert meg a magyarlakta vidékeken tett látogatásain. Ezeken az útjain mindig felkeres magyar nyelven oktató iskolákat is, s eddig hét felsőoktatási intézménybe és tizenhárom általános vagy középiskolába látogatott el.

A köztársasági elnök fő célkitűzésnek nevezte, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetőségük anyanyelven tanulni a határon túl élő magyaroknak. Ehhez gyerek kell ― hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek a problémának a kezelésekor nem lehet megkerülni a népesedési kérdés felvetését sem.

Az államfő már többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. A 2006 tavaszán elkezdett konferenciasorozat céljai közé tartozik az, hogy az egyes nemzetrészek egymással is kommunikáljanak, valamint átformálják a közbeszédet Magyarországon és a határon túl.