Gazdaszervezetek egyeztető fóruma Eresztevényben

2022. március 22., kedd, Gazdakör

Harmadik alkalommal került sor a Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumára. A rangos eseménynek az eresztevényi Benke-kúria adott otthont az elmúlt szombaton. A gazdák, gazdaszervezetek képviselői, közbirtokosságok vezetői mellett számos közéleti személyiség tette tiszteletét a fórumon Székelyföld megyéiből, de Magyarországról is. A fórumot harmadik alkalommal szervezték meg, a Covid-járvány miatti kétéves kiesés után. Ezt megelőzően Szovátán gyűlt össze a testület (2019-ben), az alakuló ülés Zágonban volt 2018-ban.

A szombati összejövetel a magyar és székely himnusz eléneklésével kezdődött, majd elismerésben részesítették azokat a gazdákat, akik kiemelten vettek részt a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban, ugyanakkor nevesítették azon, a Sapientia egyetem sepsiszentgyörgyi agrármérnöki karán tanulmányokat folytató diákokat, akik a magyar agrár­minisztérium ösztöndíját elnyerték.

A fórumon a moderátor szerepét Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja vállalta el.
 

Agráripari parkok létrehozásához kértek segítséget

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében megfogalmazta: a székelyföldi gazdaság teljesítményének megítélésében az a legfontosabb kérdés, hogy hány magyar, hány székelyföldi családnak adnak munkát és kenyeret. „Ha minél többnek, akkor erős a vidék, ha erős a vidék, erősek a városaink is, és így erős egész Székelyföld” – húzta alá. A termőföld fontosságára, óvásának szükségességére rámutatva fogalmazta meg: „A termőföld az egyetlen olyan dolog a világon, amiből többet nem gyártanak. A Jóisten egyszer legyártotta, abból több egészen biztosan nem lesz, sőt, napról napra csak kevesebb.” Székelyföldön magánkézben 500 ezer hektár erdő, ugyanennyi állandó gyep és egymillió hektár szántó van – hangsúlyozta, majd a magyar országgyűlés alelnökéhez, Jakab Istvánhoz szólva mondta: „alelnök úr, tekintsétek úgy, hogy kétmillió hektárral lehet megnövelni azt a jövőt fejlesztő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztő Programot”. A székelyföldi mezőgazdaság érdekében konkrét kérést is megfogalmazott a magyar kormány felé: fontolják meg annak a lehetőségét, hogy együtt a székelyföldiekkel, mind a három megyében létesítsenek egy-egy agáripari parkot a kis és közepes gazdák érdekében. „Az eddigi eredményeket nem a vakszerencse hozta, nem is a Mikulás. Ebben benne van elsősorban a gazdák munkája, de benne van a politikum szervezése, összefogása, és benne van a magyar kormány nemzetépítő politikája is” – mutatott rá. Azt is elmondta, ma a székely gazdáknak több lehetőségük van, mint a térséget körbevevő ország többi gazdájának. „Mivel ugyanúgy igénybe vehetik az európai uniós és a román kormány támogatásait, de ezek mellett már jó néhány éve igénybe lehet venni a magyarországi kormány támogatását is” – értékelte az elnök.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Székelyföld gazdaságáról szólva elmondta: „Székelyföldet nem az ipar, a nagyipar jellemzi. Voltak hangok, melyek szerint miért nem ezzel foglalkozunk? Most meg lehet nézni, milyen kihívásokkal néz szembe az, aki nagyiparban gondolkodott. Önök jól döntöttek, hogy a vidékre, az erdőre, a mezőre koncentrálnak. Ez lesz Székelyföld megtartó ereje, van valami, amiért érdemes itthon maradni, valami, amiért jobb itthon lenni, mint távol.”
Borboly és Maros Megye Tanácsának alelnöke, Kovács Mihály Levente is említette beszédében a megyéikben működő vidékfejlesztési egyesületek tevékenységének fontosságát.
 

Számítani lehet a politikumra

Torda Márta, Magyarország agrártárcájának főosztályvezetője a fórum méltatásaként mondta: „Az ilyen és ehhez hasonló rendezvények keretében megtapasztalhatják, hogy nincsenek egyedül, megerősíthetik egymást hitükben, munkájukban, elkötelezettségükben. Úgy gondolom, hogy a Kárpát-medencei civil agrárszervezetek működése óriási jelentőséggel bír a magyar gazdatársadalom szülőföldön való megmaradásában. Kiemelt szerepe van a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, mivel évek óta a vidék magyar gazdái érdekében dolgozik, olyan szakmai munkát végez, mely hozzájárul fejlesztésükhöz, a vidék fellendüléséhez” – fogalmazott. Az egyik legeredményesebb és leghatékonyabb programnak nevezte a Kárpát-medencei falugazdászprogramot, mely 2018-tól indult a külhoni régiókban, Székelyföldön Becze István elnök vezetésével a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete koordinálja munkájukat. „Nagyon büszkék vagyunk az egyesület és a falugazdászok áldozatos munkájára” – emelte ki. Hozzáfűzte: az agrárminisztériumban kollégáival együtt természetesen továbbra is nyitottak az új, innovatív, a külhoni magyar gazdatársadalom szülőföldön való boldogulását elősegítő törekvésekre. A cél, hogy a magyar–magyar, a tárca és a civil agrárszervezetek közötti kapcsolat tovább erősödjön – összegzett.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a MAGOSZ elnöke kifejtette: „Az anyaországban úgy dolgozunk, hogy sikerült egységet teremteni a gazdák nagy többsége között. Egy adott szervezeten belül jelen van minden szakterület. Ha egy ágazat bajban van, akkor beállunk valamennyien mögéje. Így tudunk hosszú távra szóló, stabil programokat kidolgozni”. „Én azt érzem, Székelyföldön ugyanez a cél lebeg elnök úrék előtt (Becze István – szerk. megj.), esetenként már jobban, magasabb szinten valósítják meg, mint mi. Ezért nem azt mondom, hogy segítünk, hanem azt mondom: együttműködünk, partnerként” – értékelte az SZGE működését. Fantasztikus eredmény a falugazdász-hálózat működése, hogy van egy közösség, amely az önkormányzatokkal együttműködve képes tudást átadni – emelte ki Jakab István. „Szakmai téren mindenkor megosztottuk és a jövőben is meg fogjuk osztani azokat az eredményeket, melyekkel rendelkezünk” – mutatott rá a jövőbeli együttműködés lehetőségére.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a gyors természeti változások tükrében mondta: „Az egyik legjelentősebb környezetvédelmi munkát továbbra is a gazdák végzik. Azok, akiknek köszönhetően a területek megművelt állapotban vannak.” A környezetbarát gazdálkodási módszereket kiemelten támogatja a mezőgazdasági minisztérium, külön, jelentős támogatásra számíthatnak a biogazdálkodók – emelte ki. Azt is elmondta: a hegyvidéki gazdákat soha nem szabad egyformán kezelni a síkvidékiekkel, hiszen a mostoha körülmények között megművelt területek legalább olyan fontosak a környezetvédelem szempontjából, mint mások – jelentette ki. A miniszter az Európai Unió elé terjesztett hazai vidékfejlesztési program tervezetét is szóba hozta. „Meg­győződésem, hogy nem felel meg sem a székelyföldi gazdáknak, sem a környezetbarát gazdálkodásnak, sem a Natura 2000-es támogatásoknak, sem a hegyvidéki gazdálkodásnak. Kemény mérkőzés előtt állunk, mert környezetvédelmi engedélyeztetésre lesz szüksége a mezőgazdasági minisztériumnak. Ugyanakkor látjuk, hogy a rendelkezésre álló alapok csökkennek” – fogalmazott Tánczos Barna.
 

Szakmaiság és partnerség

Becze István SZGE-elnök a szakmaiság és partnerség égisze alatt számolt be falugazdász-hálózatuk munkásságáról. „Az volt a célunk, hogy olyan rendszert, együttműködési hálózatot építsünk, olyan együttműködésben gondolkozzunk, amely soha nem felejti a célt, hogy a székelyföldi magyar gazdák meg tudjanak maradni és az örökölt földet meg tudják őrizni” – ismertette a célokat.

195 helyi szervezettel van kapcsolata az SZGE-nek, a falugazdász-hálózatba ötszörös túljelentkezés után a legjobb szakembereket vonták be szakterületek szerint, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni. 2018-ban indult a falugazdász-hálózat a magyar kormány, az agrárminisztérium támogatásával. „Történelmi döntés volt, hogy Kárpát-medencei szintre ki lehetett terjeszteni a magyar falugazdász-hálózatot” – értékelte az elnök.

Becze István tételesen ismertette a falugazdász-hálózat tevékenységének fontosabb állomásait, a vállalt feladatokat.

A fórumon jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ elnök, kormányfőhelyettes, valamint Barabási Antal Szabolcs, a hazai mezőgazdasági minisztérium államtitkára is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1233
szavazógép
2022-03-22: Magazin - :

Dalok a bolhapiacról

Dalok a bolhapiacról címmel összművészeti előadással jelentkezik a Quimby frontembere, Kiss Tibi és Vastag Gábor gitáros, producer, hangmérnök. A zenés színdarab május 11-én érkezik a budapesti Müpába.
2022-03-22: Riport - Hecser László:

Tervekkel teli Barót

Benedek-Huszár János baróti polgármester úgy véli: bár a bürokrácia miatt lassabban valósulnak meg a városfejlesztést érintő elképzelései, mint szeretné, eredményeket azért máris el lehetett érni. Jelentős összegre, mintegy kétszázmillió lejre készített elő pályázatokat – ezekből, amennyiben az országos és uniós pénzcsapok megnyílnak, látványos beruházások indulnak el –, és haladnak a kórházat és az iskolát érintő fejlesztések is. Az iskolák összevonását a tanácstagok elutasították, de ő nem mond le róla: meg fogja győzni a pártokat, hogy az oktatás minőségének emelése és a fiatalok Erdővidéken tartása érdekében is szükséges az általa javasolt lépés.