A nem hivatalos részeredmények szerint az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített, a liberálisokra a választók közel húsz százaléka szavazott. A Magyar Polgári Párt által támogatott függetlenek közül egyik sem jutott parlamenti mandátumhoz. Nem érte el az 5 százalékos küszöböt, így a rendszerváltás óta először nem jutott be a törvényhozásba a Corneliu Vadim Tudor-féle szélsőséges Nagyrománia Párt. A parlamenti választásokat rendkívül csekély érdeklődés övezte: a rendszerváltás óta most jegyezték a legalacsonyabb részvételi arányt: a lakosság 39,26 százaléka járult az urnák elé. A rendkívül kiegyensúlyozott eredmények miatt egyelőre kérdéses, kit nevez ki kormányfővé az államelnök, és mely pártok lépnek koalícióra a parlamenti többség megteremtéséért. Elemzők szerint a mérleg nyelve a Nemzeti Liberális Párt lesz. Jóllehet, a vasárnap esti urnazárás pillanatában közzétett két exit poll-felmérés is a Szociáldemokrata Párt—Konzervatív Párt koalíciójának győzelmét vetítette előre, a Központi Választási Iroda tegnap közzétett adatai mégis tartogattak néhány meglepetést: reggel tízkor például — a szavazatok 71,06 százalékos feldolgozottságánál — borulni látszott a rangsor: a demokrata-liberálisok átvették a vezetést. Később azonban — nagyobb feldolgozottságnál — ismét a szociáldemokraták kerültek az élre.

A tegnap esti adatok szerint — a voksok 99,62 százalékának összesítése után — a képviselői körzetekben a szociáldemokrata-konzervatív koalíció 33,09 százlékon állt, a demokrata-liberálisok eredménye 32,34 százalék. A Nemzeti Liberális Pártra a választók 18,57 százaléka voksolt, az RMDSZ 6,18 százalékos eredményt ért el. Hasonlóak az arányok a szenátori körzetekben is: az SZDP-KP 34,12 százalékot ért el, a D-LP 33,57 százalékot. A liberálisokat a szavazók 18,75 százaléka részesítette előnyben, az RMDSZ szenátorjelöltjei 6,41 százalékot értek el. Szavazatszámok szerint a szociáldemokraták és a demokrata-liberálisok körülbelül 2,2—2,3 millió voksot kaptak, a liberálisokra 1,3 milliónyian szavaztak. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 424 157-en szavaztak, a szövetség szenátorjelöltjei 439 581 voksot gyűjtöttek.

Minthogy végleges és hivatalos eredmények egyelőre nincsenek, a pártoknak jutó mandátumok számát sem tudni biztosan. Előfordulhat azonban, hogy a vegyes választási rendszer miatt a szociáldemokraták előnye ,,elpárolog", azaz ugyanannyi honatyájuk lesz, mint az Emil Boc vezette alakulatnak. Sőt, a demokrata-liberálisok számításai szerint a szociáldemokraták még kevesebb mandátumhoz jutnak, mint a Boc vezette alakulat. Az RMDSZ-nek valószínűleg 31—32 honatyája lesz a parlamentben.

Alacsony részvétel országszerte

A rendszerváltás után első alkalommal egyéni választókerületes rendszer szerint lezajlott választásokon a több mint 18 millió szavazásra jogosult állampolgárnak mindössze 39,26 százaléka élt szavazati jogával. Ezúttal is a falun élők bizonyultak aktívabbnak: a városi lakosság mindössze 35,63 százalékos arányban mutatott szavazási kedvet, a vidéki lakosságnak pedig 44,24 százaléka foglalt állást. A fővárosban 30,37 százalékos volt a részvételi arány. A legszorgosabb választóknak a Teleorman megyeiek bizonyultak, a legalacsonyabb részvételt Temes megyében jegyezték, a rangsor utolsó előtti helyén Kovászna megye áll.

Ki kivel szövetkezik?

Gyakorlatilag már az urnazárást követő pilllanatokban elkezdődtek a találgatások arról, hogy mely pártok szövetkeznek a parlamenti többség kialakításáért, és hogy kit nevez ki kormányfőnek Traian Băsescu államfő. Mircea Geoană folyamatosan azt hangoztatta, hogy a szociáldemokraták közül kell kinevezni a miniszterelnököt, az alakulat jelöltje pedig ő maga. Emil Boc, a demokrata-liberálisok vezetője szerint azonban a választási eredmények szerint a jobboldal győzött, ezért köreikből kellene kinevezni a kormányfőt. A demokrata-liberálisok elnöke egyúttal bejelentette: megpróbálnak a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberálisokkal tárgyalni a parlamenti többség kialakításáról. Elemezők szerint ezért a mérleg nyelve a Nemzeti Liberális Párt lehet, nélkülük sem Bocék, sem Geoanăék nem lesznek képesek parlamenti többséget kialakítani. Călin Popescu Tăriceanu viszont bejelentette: csak Románia nemzeti ünnepe után kezdenek el tárgyalni a többi alakulattal. Több vezető liberális politikus közölte: elsőként eddigi kormányzati partnerüket, az RMDSZ-t keresik meg. A szövetség vezetői nyitottnak mutatkoztak a kormányzati szerepvállalásra, hangsúlyozták azonban: programokhoz és célkitűzésekhez keresnek partnereket, nem pedig fordítva. Elemzők szerint az RMDSZ-re szükség lehet a kormányban, ha stabil, nem csupán néhány mandátumos többséget szeretnének kialakítani. Tegnap kiadott közleményében egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök megköszönte a részvételt a magyaroknak. ,,Újból bebizonyítottuk, hogy a magyarság képes az összefogásra, és egyértelműen visszautasít minden megosztó szándékot" — szögezte le a politikus. Hangsúlyozta: az újból megerősített bizalom arra kötelezi a szövetséget, hogy hűséggel, következetesen dolgozzék a vállalt célok megvalósításáért, egy minél teljesebb decentralizáció véghezviteléért, az oktatás és az egészségügy reformjáért, az egyének és a családok jobb életkörülményeiért, a magyarság jogainak jelentős bővítéséért, Erdély infrastrukturális fejlesztésének erőteljes folytatásáért.