Tavasz van, egyre gyakrabban lehet látni mezőn, kaszálón, legelőn égő tüzeket. Sokan az elhalt növényzet felégetésével, a tarlóégetéssel próbálják szabaddá tenni a földjeiket, de ez a törvényes előírásokkal éppúgy szembemegy, mint a környezet védelmét illető erkölcsi kötelességünkkel – tudtuk meg Kozma Béla megyei agrárigazgatótól.
A tarlók égetése hosszú idők óta megszokott tevékenység mifelénk, manapság azonban törvény tiltja ezt a gyakorlatot. Több szempontot is szem előtt tartanak, ezek között van a levegőszennyezés, de a talaj felszínén és annak felső rétegeiben levő élővilág károsodása is.
A tarlóégetéseket illető vélemények azonban ennek ellenére megoszlanak. Vannak, akik elítélik, mivel a tarlóégetéssel elpusztul az a baktériumos környezet, amely például a kultúrák betakarítása után hátramaradt növényi maradványok lebontását segíti elő. Nálunk a légszennyezés miatt is tiltják a tarlóégetést. De például Ausztráliában a tarló- és erdőégetéseket egyféleképpen a növényzet regenerálására használják. Ott az ellenőrzött körülmények között végzett égetések, a „préritüzek” haszonnal vannak – fejtegette az igazgató.
Azoknak a gazdáknak, akik mezőgazdasági támogatásokat kérnek kultúráikra, vállalniuk kell, hogy nem fogják égetéssel tisztítani területeiket. Növényvédelmi szempontból azonban olykor hasznos is lehet a tarlóégetés, például a gombás megbetegedések terjedését fékezni lehet ez által. Igaz, a növényvédelmi munkálatok megfelelő elvégzése után a tarló égetésére nincs szükség. Ez vonatkozik a gabonákra, állandó gyepekre is, ahol nem kell a több éve felnőtt gazt elégetni. Mindez a mezőgazdasági támogatások megvonásához és más büntetésekhez vezethet – hívta fel a figyelmet Kozma Béla.
Van azonban, aki más szempontból közelít a tarlóégetés kérdéséhez. Azt állítják, a mezőgazdasági területeken végigrohanó tűz elégeti a gyomok magvait, irtja a talaj felületén vagy alsó rétegeiben lakó rágcsálókat is. Ráadásul a visszamaradó hamu javítja a talaj tápanyag-összetételét.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség is figyelmezteti a gazdákat: a tarlóégetést – ha támogatást kértek az illető területre – a szubvenció 5–100 százalékos megvonásával büntethetik. Ez vonatkozik a szántóterületeken maradt növényi maradványokra és az állandó gyepekre egyaránt.
A tarlóégetés és a növényi maradványok égetésének tilalma a támogatásokat igénylő gazdák számára az úgynevezett GAEC (Good Agricultural and Environmental Conditions – Jó Mezőgazdasági és Környezeti Körülmények) – előírásai mondják ki, ezeket az agrártárca és az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság 352/636/54/2015 szabályozása írja elő.
Az Országos Környezetőrség adatai szerint idén már több mint hatezer tarlóégetési esetet jegyeztek 1200 hektár mezőgazdasági területen, az elszabaduló lángok négy hektár erdőre is átterjedtek. A környezetvédelmi tárca a tarlóégetés visszaszorítása érdekében kezdeményezte a kiróható büntetések növelését. A tervezet szerint a szabálysértőkre kiróható bírság magánszemélyek esetében 7500–15 000 lej között, jogi személyek esetében 25–50 ezer lej között lehet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
