Dacian Cioloş mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy 2009-ben a mezőgazdászok 109 euró területalapú támogatásra számíthatnak hektáronként. Ebből 49 euró az uniós mezőgazdasági alapokból, 60 euró pedig a hazai költségvetésből származik nemzeti kiegészítő támogatásként. A szakminiszter azt is bejelentette, hogy december harmadikától a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv újabb három fejezetére lehet pályázni, ezek: fiatal gazdák vidéken történő megtelepedése, piacra is termelő gazdaságok támogatása, valamint termelői csoportok működésének segítése.
(Incze Péter)
Sokan kérték a cukorrépa-támogatást
Múlt péntek délig 210 gazda közel 60 000 tonnára tett le cukorrépa-támogatási kérvényt. A szakigazgatóság adatbázisa szerint a megyében közel hétszáz személy jogosult a tonnánkénti 30 lejes támogatásra. A szakminisztériumhoz a leadott kérvények alapján tíznaponként kell jelenteni a pénzszükségletet. A szakminisztérium rendeletben országszinten 700 000 tonna leadott répára irányozott elő támogatást, ebből a háromszéki termelőknek mintegy 100 000 tonnára járna. Barabás Géza megyei szakigazgató szerint ez a mennyiség és a neki megfelelő pénzösszeg előreláthatólag elegendő lesz az igénylések kifizetésére.
(Incze Péter)
Fenn kell tartani a közös agrárpolitikát
Közös és megfelelően ambiciózus agrárpolitikára van szükség 2013 után is az Európai Unióban — értettek egyet az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei múlt pénteki brüsszeli találkozójukon. Az ágazat stratégiai súlyához méltó kezelését 2013 után is meg kell tartani, ráadásul már nem csak termelői és élelmiszer-ipari ágazatként kell tekinteni a mezőgazdaságot, hanem olyanként, amelynek a természeti erőforrások megtartásában, a környezetvédelemben és a vidéki foglalkoztatásban is alapvető a feladata. Fontos az EU egységes piacának fenntartása is. Hangsúlyozták, hogy a jövőben olyan új kihívásokat is kezelni kell, mint a növekvő élelmiszerhiány, a világpiaci árak bizonytalansága, az ezt kísérő termelői jövedelemproblémák és a klímaváltozás hatásai.
Védenék a hazai termelőket
Megállapodást ajánl az élelmiszer-kereskedőknek a magyar agrártárca, s ha nem sikerül megegyezniük, akkor törvényt fogadtat el a parlamenttel. Az ajánlat lényegét tekintve az egy hete demonstráló termelők követeléseinek nagy részét foglalta írásba a tárca, mely szigorú keretek közé akarja szorítani a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmet. Főként a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos kereskedői magatartásról akar tárgyalni. A minisztérium azt javasolja, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások írásban állapodjanak meg a piaci kapcsolatok rendezésének és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének szabályairól. Erről a tárca korábban elkészített egy megállapodás-tervezetet, amelyet elküldött az érintetteknek, s javasolja, hogy a kereskedők által különböző jogcímen megállapított és a termelőkre áthárított költségek ne haladják meg a beszerzési ár öt százalékát. A tervezet szerint a kiskereskedelmi vállalkozások önként vállalnák, hogy teljes élelmiszer-választékuk hazai eredetű termékekből álló hányada eléri a nyolcvan százalékot. A megkülönböztetett minőséget, illetve eredetet tanúsító védjeggyel ellátott hazai termékek kiemelt és kedvezményes kihelyezést kapnának az adott kategórián belül. A minőségi termékeket előállító magyar vállalkozások piacra jutásának támogatása érdekében a kereskedők az úgynevezett saját márkás termékeknél is lehetővé tennék az előállító nevének és címének feltüntetését, a termék, illetve az alapanyag származását azonosító jelölést. E felvetések nagyjából megegyeznek az egy hete a Penny Market és a Tesco áruházláncok ellen demonstráló állattenyésztési és feldolgozói érdekképviseletek követeléseivel.
