Nem tesz jót a német–ukrán kormányzati kapcsolatokat, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt – jelezte Olaf Scholz német kancellár egy tegnapi interjúban. Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől „kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban.
Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába, és jó lett volna, ha fogadják – tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat, és felidézte, hogy nemrég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben. Hangsúlyozta, hogy rendszeresen beszél telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mint mondta, nemigen van olyan állam- vagy kormányfő, akivel annyira intenzív kapcsolatban lenne, mint Zelenszkij.
Frank-Walter Steinmeier tegnap tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, kedden Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt.
Egy pénteken megjelent interjúban brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint, és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az orosz elnök németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. „Ez a beszéd nekem is reményt adott és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához. Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy „inkább a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól fél”. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelent az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel – fejtette ki a német szövetségi elnök.
A német lakosság többsége elutasítja azt a javaslatot, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt állítsák le az orosz energiaimportot – mutatta ki egy tegnap ismertetett felmérés. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lapban ismertetett kutatás szerint Németország lakosságának többsége osztja a szövetségi kormány felfogását, miszerint a gazdaság sérülékenysége miatt nem szabad egyik napról a másikra leállítani az energiahordozók behozatalát Oroszországból. A felmérést az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach végezte. Beszámolója szerint a többség az energiaellátás problémáinak jellemzően „józan-pragmatikus” szemléletével összhangban szkeptikusan viszonyul az Oroszországgal szembeni teljes energiaembargó ügyéhez.
