Megújhodást

hozott, legalább részben, az időközben beindult A borvíz útja program, amelynek köszönhetően új gyógyvizes kezelőközpont épült (kép), újrafödték a telepen átfolyó falupatakot, melynek födéme gyógysétányként szolgált eddig is, fúrt kút és csorgóház épült az iskola előtti működő borvízkútra, reno­válásra került néhány középület, de Bodzafordulóra költöztették az izomideg-sorvadásban szenvedők szakkórházát, melynek épülete azóta is kihasználatlan. Nemcsak a telep épített öröksége jutott ebek harmincadjára, hanem az egykor híres ivókutak (József-kút, Új-kút, Svájci kút, Natália-kút, a Lobogó hideg tükörfürdő, meleg borvizes fürdő stb.) is eltűntek, ugyanis a talajszinthez közeli borvíztartalmú rétegbe beszivárgott a fürdőtelepen áthaladó patak fertőzött vize, és emiatt ezeket az ivókutakat fel kellett számolni. Mára már csak néhány fúrt kút vize használható: az iskolai borvízkút és az Erzsébet-kút, amelynek vizét jelenleg is palackozzák, Vâlcele néven hozza kereskedelmi forgalomba a tulajdonos Wega-Invest Kft. Ez egy kiváló vasas, hidrogénkarbonátos, kalcium- és magnéziumtartalmú szénsavas gyógyvíz, amelyet a savhiányos – vagy túltengéses – gyomor- és bélbántalmak, székrekedés, emésztési zavarok, krónikus májbaj és epeutak kezelésére, valamint vérszegénység esetén javallanak. Könnyen hihetné az olvasó, hogy Erzsébet magyar királyné nevét viseli ez a fúrás, miközben azt hatolykai Potsa Erzsébet asszonyról nevezték el, aki kilyéni dr. Székely György fürdőigazgató, jogász, fürdőbirtokossági alelnök és részvényes felesége volt. A palackozóüzem látja el jelenleg ellenőrzött minőségű ásványvízzel a borvizes kezelőbázist. Előpatak mineralizált felszínközeli (freatikus) borvízrétegének vize többé már nem vehető igénybe, így az eljövendő fejlesztések csakis a fúrt kutak segítségével felszínre hozható mélységi savanyúvizet használhatják a jövőben ivó- és fürdőkúrára, melyeknek nagyon magas a szabad szén-dioxid-tartalma, gyakran eléri a literenkénti 3000 mg értéket. Ez tudományos kuriózum, az eljövendő fürdőfejlesztés alapja lehet, ritkaságnak számít. Sajnos, A borvíz útjaprogram nem biztosított anyagi alapokat arra, hogy restauráljanak legalább egy régi mutatós csorgóházat Előpatakon is. A József-kút csorgóját – lebontása előtt –, az utolsó pillanatban kaptuk riportvégre annak idején, ez József (1833–1905) osztrák főherceg nevét viselte, aki éppen a kút fúrása alkalmával látogatta meg Előpatakot, „ahol különösen jól érezte magát”. Az egykori előpataki Főkút fémből készült csorgóháza a telep központjában látható, amolyan fürdőtörténeti jelképként emlékeztet arra, hogy
 

Anekdoták

is fűződnek a helyhez. Gyakori vendége volt az említett főhercegnek a költő Arany János. Egy alkalommal, amikor egy padon ülve éppen a Tölgyek alatt c. versét írta, mögéje lopózkodott a főherceg és így szólt: „Arany uram, ha a versnek a címe a Tölgyek alatt, akkor kérem, helyezkedjen egy paddal odébb, merthogy most éppen egy hársfa alatt ül!” De fennmaradt egy humoros emlékversike is a XIX. század elejéről, amikor a Lobogó hideg fürdő borvize egyszerű faköpűbe volt foglalva, s melléje az akkor gyógyulást kereső, Bețcovean nevezetű bojár egy kőemléket állíttatott. Ennek feliratát amolyan nyelvi csemegeként ajánljuk azok számára, akik a román nyelvet behatóbban ismerik:  „Iei asest izvor, Ori kit kai trek szese dape, Fere aprire szau platé, Find de Dumnezeu date, Schi de mine Ioan, Pitarul de Bitzkowan, De orasch Bukurestean, Schi un boer roman de neam, Ku trude si oszteneálé, Fekute schi keltuiale. Anno 1834 July.” Fennmaradt magyar fordítása is: „Vegyél ebből a vízből, ahányszor lovaidat itatod, mert ez a víz soha meg nem szűnik folyni, fizetned sem kell érte, a Fennvaló adta, és én, a kenyérsütő Bitzkowan, bukaresti bojár, kinek nemzetisége román. Tettem ezt fáradság és pénz árán 1834 júliusában.” Lehet, hogy közismert egy, a fröccshöz kötődő történet is, mert a szikvíz feltalálója, Jedlik Ányos (1800–1895) Sepsiszentgyörgyön is megfordulta magát, és a magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes olyan készüléket szerkesztett, amellyel szódavizet lehetett készíteni, és amelyet ma már hungarikumként tartanak számon. Barátai közé tartozott Fáy András, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is. Jedlik egyik alkalommal bemutatta legújabb találmányát, a szódás­üveget, amelyből szódavizet lehetett kifröcskölni, és elkészítette az első fröccsöt. Ő azonban németesen spriccertnek nevezte. Vörösmartynak nem tetszett a németes elnevezés, helyette találta ki a fröccs szót. Ekkor hangzott el Vörösmarty híres verse, a Fóti dal, amelyben meg­énekli a szódával hígított bort: „Fölfelé megy borban a gyöngy / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi, / Törjön is mind ég felé az, / Ami gyöngy / Hadd maradjon gyáva földön / A göröngy.” Jedlik, mint az Előpatakon tartott Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének meghívottja, meglátogatta Sepsiszentgyörgyöt, és nevét beírta a Székely Nemzeti Múzeum vendégkönyvébe.

Előpatak a monarchiabeli Délkelet-Erdély legszebb, rendezett, tiszta és kiváló gyógyerejű vizekkel, fürdőorvosi szolgálattal rendelkező gyógyfürdője volt, melyet előbb egy fürdőbirtokosság, később egy erre a célra alakult részvénytársaság működtetett. „A Székelyföld legrégebben ismert fürdőhelye Előpatak, s gyógyvizei alapján megtartotta vezető szerepét” – írta 1938-ban Bányai János geológus, aki külön fürdőismertető füzetet jelentetett meg Előpatakról. Itt alakult ki több mint másfél évszázad alatt egy olyan speciális borvizes gyógymód, amelyhez hasonlót csak a régi kultúrával rendelkező nyugati fürdőknél találunk.

„Ahol a pataknak az eleje van, azt a telepet Előpataknak nevezték – magyarázták a szerzőnek az árapataki magyar asszonyok a helységnév etimológiáját –, s ahol árad a patak, lenn az Olt síkján, ott épült meg Ára(d)patak, a mai községközpont.”

A fürdő területén legeltette juhait a grófi udvar pásztora, aki egy alkalommal meghívta borvizet inni Nemes grófot, és abból a forrásból szolgálta ki, amelyet ő különösen jónak tartott. A grófnak nagyon ízlett a víz, és hajlandóságot mutatott ott egy hétvégi házat építtetni. Később egyre több lombsátrat építettek itt azok is, akik egészségüket keresték ezen a helyen. Az első házat 1772-ben Nemes János, Háromszék akkori főkirálybírája építtette. A fejlődésnek igazi lökést adott Obrenovics Milos szerb fejedelem 1841–42-es látogatása, aki sikeres gyógyulásának emlékére 1843-ban megépíttette a jelenleg is álló görögkeleti templomot a gróf Béldi Albert által adományozott telken. Ebben az időben számos román előkelőség, a kor ismert bojárjai (Filipescu, Florescu, Ghica, Sturdza, Ştirbey, Cantacuzino herceg és mások) látogatták a fürdőt. Előpatak vendégei voltak I. Károly és Ferdinánd román királyok, a jeles negyvennyolcas román forradalmár, Nicolae Bălcescu és sokan mások. Az 1848-as magyar szabadságharc és háromszéki önvédelmi harc idején római katolikus kápolnát is építettek az ideérkezők számára. Ekkor még 72 magyar helybeli katolikus élt Előpatakon. A kápolna Erős Sándor őrkanonok áldozatkészségéből épült a hidvégi gróf Mikó Imre által adományozott helyen. A néhány éve restaurált kápolna titulusa a Szent Kereszt Felmagasztalása.

A Bach-korszak idején folytatták a fürdő kiépítését. Választott fürdőorvos, gyógyszertár, rendőrőrs működött itt. Esténként Salamon János cigányzenekara húzta a nótát, amely Kolozsvárról érkezett Előpatakra a fürdőközönség szórakoztatására. Hosszasabb ideig színielőadásokat is tartottak, rendszeressé váltak az Anna-napi bálok, amelyek a vidék legelőkelőbb táncmulatságai voltak.

A Magyarország és Románia közötti vámháború idején a határzár következtében megcsappant a Kárpátok túlsó feléről érkező vendégek száma, a Magyar Keleti Vasút megépítésével viszont, amelynek barcaföldvári vasútállomása aránylag közel esett Előpatakhoz, megnőtt a magyar fürdővendégeké. Itt tartották a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVII. nagygyűlését 1875-ben, amelynek alkalmával emlékérmet is készítettek. Ekkor a kornak olyan szaktekintélyei jelentek meg a fürdőhelyen, mint a geológus-paleontológus Hantken Miksa (1821–1893). Jelen volt gróf Mikó Imre (1805–1876) és Orbán Balázs (1830–1890) is. Ez alkalommal emléktáblát is állítottak, amelyet összetört a nemzeti türelmetlenség, darabjait a Székely Nemzeti Múzeumban őrzik. S mert nehéz a ma emberének elképzelni az egykoron virágzó Előpatakot, Orbán Balázs benyomásaiból válogattunk, aki 45 évesen, élete delén volt vendége ennek a gyógyfürdőnek. „Ez honunk legjobban berendezett, leglátogatottabb fürdője – írta –, de csak a múlt század vége felé kezdettek ottan egyszerű, más fürdőinken divatos faházakat építeni, hanem a szomszéd Duna-fejedelemségből számos vendég kezdvén ide tódulni, az oly gyorsan emelkedett, hogy ma a sétánnyal szegélyzett patak partján 100-nál több csinos lakház is emelkedett. A Főkút vegytartalomra nézve leggazdagabb volt (…). Közelében van a Restek kútja, melynek ragadványneve onnan ered, hogy a későn kelő vendégek, a Főkút kifogytával csak ebből kaphattak vizet. Mellette van egyfelől egy svájci modorban épült nagy és kényelmes vendéglő, más felül egy hosszú fedett sétány, hol esős időben is mozoghatnak a vendégek, végében csinos olvasó szobával, hol minden nyelven írt s minden színezetű hírlap van. E sétánynak nyitott oldala zöld ágakkal elrekesztve igen kedves és hűs táncteremmé alakíttatik át, s vasárnapokon – mikor Háromszékről is a birtokosság ide szokott seregleni – igen kedélyes táncestélyek tartatnak (...) A szállások igen keresettek, s meglehetős borsosak is. Előpatak ajánlható, ha az emésztés szenved, ha daganatok és tömülések keletkeztek az altesti szervekben, melyekben a szervi tevékenység és a vérélet le van hangolva és melyekben hiányos vérkészítés által gyöngeségi és kóros állapotok jönnek létre az idegrendszerben.”

A jelenleg élő Előpatak-barátok

hisznek abban, hogy idővel újjászületik Előpatak-fürdő. A szélárnyékban meghúzódó település klímája „kímélő jellegű”, a telepen országút halad át. Az egykor 2. számú villa magántulajdonba került, és néhány hasonló hétvégi ház is tudna már vendégeket fogadni – sorolják a helybeliek. Látogatásunk idején nyertes pályázati pénzalapokból épül a Sepsiszentgyörgy és Árapatak községközpont közötti ivóvíz- és szennyvízhálózat. Korszerűsítési munkálatokat végeztek az általános iskola udvarán, Kovács László községi polgármester (kép) pedig elmondta, hogy a romossá lett egykori faluháza helyére a Saligny-pályázat jóvoltából még ebben az évben megépül az új család- és fogorvosi rendelő, korszerűsítik a fürdőtelep belső sétányait, anyagi alapokat különített el az önkormányzat az előpataki kultúrotthon rehabilitációs munkálatainak kivitelezésére. „A borvizes kezelőközpontot eddig is a közel fekvő Brassó város ingázó, fürdőző közönsége tartotta fenn, így további működtetése nincsen veszélyben” – véleményezte a helybeliek egy csoportja. A kezelőközpont előtt egy kb. öthektáros üres terület van az önkormányzat tulajdonában – tájékoztatott a polgármester, amely alkalmas lenne egy műfüves minisportpálya létesítésére. Sajnos, a közelben levő, emeletes kiképzésű és üresen álló, egykor az izomideg-sorvadásban szenvedők kórházaként szolgáló épület dolgában mindmáig nem született semmilyen végleges döntés.