Színművészet és versművészet, ha nem is szoros, de mindenképp valamiféle kapcsolatban áll egymással. Mert ha az arra termett színész verset ad elő, a szöveg él, míg közönséges halandó szavalatában csak kínlódik.
Erre, talán, bizonyíték lehetett volna a csütörtök esti találkozó a Fapados Kultúr Caféban Nemes Levente színművésszel – végül nem úgy adódott. De ez nem baj.
Nemes Levente – aki, mint maga fogalmazott, „társalgó típus, és ha úgy adódik, szenvedélyes is” – hévvel és szeretettel beszélt életéről és az életével szorosan összefonódó színházról, sikerekről és csalódásokról is és persze nagy álmáról, miszerint „a legmagasabb kultúrát kell adni a székelyeknek, nem alja dolgot”. Aki felszínesen bár, de ismeri Nemes Levente életútját – vagy a Tamási Áron Színház utóbbi harminc évének történetét –, az tudja, Nemes Levente álmát megvalósította – hogy milyen harcokat kellett ehhez megvívnia, arra (és sok minden másra is) Erőss Bulcsú kérdéseire adta meg a válaszokat: igazi színművészhez illően szórakoztatóan, de elgondolkodtatóan is. Végül a versmondás elmaradt, az est azonban enélkül is élményként marad meg a maroknyi közönség emlékezetében.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
