A megyésítéskor, amikor arra került a sor, hogy új nevet adjanak a valamelyes gazdasági erővel rendelkező s aránylag Brassóhoz közelebb álló Árapataknak, a honatyák rájöttek arra, semmi sem mond ellent annak, hogy Árapatak mint önálló település „örökölje” az akkor falunak számító Előpatak fürdőtelep nevét. Így történt, hogy Előpatak községközponthoz csatolták a fürdőt, a cigány nemzetiségűek lakta Hete telepet és a vegyes lakosságú Erősdöt. Mi most a községközpont Árapatakot és Hetét meséltetjük. „Kotyófalva községközpont lett, és a kotyósok alakítottak önkormányzatot” – mondták a csatolt falvak lakói. A Kotyósfalva ragadványnévről a maiak azt sejtik, hogy a napos délnyugati kitettségű dombos helyen gyengébben termő szilva (a kotty) a ludas benne, ám azóta majdnem feledésbe merült az egykori ragadványnév.
Árapatak 173 éve történelmi emlékhely
Ez a tény azonban sajnos csak azoknak jut néha eszükbe, akik bele-beleolvasnak háromszéki önvédelmi harcunk történetébe. A falu nevéhez több történelmi esemény kapcsolódik. Itt írták alá 1849. január 3-án a nevezetes, de kevés ideig tartó ún. árapataki békeszerződést, melyet, mert volt nyelvismerete, Gedeon tábornoknak, illetve Heydte századosnak az a Béldi Gergely közvetítette, aki – annak ellenére, hogy kevéssel a békekötés előtt Heydte feldúlta és felégette árapataki kastélyát – az ügy fontossága miatt vállalta az ellenséggel való egyezkedést. Az osztrákok a béke ideje alatt is fegyverkeztek, s amikor a háromszéki hadvezetésnek ez tudtára jutott, a kegyetlen, kemény tél ellenére is felmondták a békét. Ekkor azonban Bem tábornok már elkezdte újraszervezni Erdélyben a magyar honvédséget.
Sajnálatos, hogy az egykori Béldi-birtok régi épületeiből mára csak egy lakóházzá alakított melléképület maradt fenn. A neves család kőemlékei ott porladoznak az egykori birtokuk fölötti romos családi sírhelyen.
Kézdimartonfalva központjában jelenleg is áll a restaurált, dupla tetős Horváth–Lázár-udvarház, Horváth Ignácz 1848–49-i huszár alezredes lakóháza, aki a Kossuth-huszárok vezére volt, s itt zajlott le az az emlékezetes martonfalvi tanácskozás 1849. január 15-én, amelyen felmondták az árapataki szerződést, és elhatározták az önvédelmi harc folytatását. A tanácskozáson részt vett Berde Mózes korabeli háromszéki kormánybiztos, Gál Sándor és Gál Dániel. Lépjünk egy keveset vissza az időben.
Geréb Benedek, a megmentő
Mármint ami a református műemlék templom régiségét illeti. A templom történetének több változatára lehet rátalálni a világhálón, de ki ne hinne néhai Lestyán atya adatainak, hiszen a falu neve ott van a pápai tizedjegyzéken, Orbán Balázs sem felejtette megtekinteni az épületet, s megjegyezte, hogy a „14. század elején már jelentékeny helység volt”. A falu többször is elpusztult – írják, de említés csak az 1658-as tatárdúlás idejéből maradt fenn, mint sok más háromszéki templomunknál. A település középkori temploma és gyülekezete a reformáció idején lett reformátussá. A gótikus elemeket mutató egyhajós templom szentélyének északkeleti falán, az orgona mögött látható a több mészréteg alól kitekintő apostolt ábrázoló falfestmény, ami figyelemre méltó. A freskótöredékek és a régi sekrestye ajtókeretét kirajzoló repedés formája szerint ez az épületrész a katolikus korból való. A diadalív faragott elemei szerint bolthajtásos volt, de a török-tatár pusztítások nyomán a mennyezetet lerombolták. A gótikus templom nagyobb átépítése 1659-ben zajlott, amikor a félig lerombolt hajlékot lapos mennyezettel, a szentélyt nyugati irányba megnagyobbítva, a református közösség igényeinek megfelelően alakították át. Lényegében ma is ezt a formát őrzi, annak ellenére, hogy 1683-ban tűzvész is pusztította. A 25 méter magas tornyát 1894-ben építették a hajó nyugati homlokzata elébe Kladek István szabadkai mester tervei szerint.
Az árapataki templom művészettörténeti értékét egy reneszánsz ornamentikával díszített dombormű emeli: Geréb Benedek 1602-ből származó sírköve, melyen a család címere és a hozzá kapcsolódó latin nyelvű szöveg látható. Az 1894-es javítás alkalmával találták meg a szentély padlózata alatt és beépítették a szószék mögötti falba, ahol jelenleg is megtekinthető. A templom Móritz Mihály által készített szószékkoronája 1772-ből való. A toronyban szóló kisebbik harang lehetett a régebbi, amelyet „az árapataki ev. ref. eklesia a maga költségén 1832-ben újraöntetett.”
Az épület 2008-ban jelentős felújításon ment át, állapotának megőrzése állandó felügyeletet igényel – tudtuk meg a gyülekezet lelkipásztorától, Fülöp-Gál Lászlótól. A harangtorony bejárata elébe állították fel a falu magyar lakói az 1848–49-es szabadságharc helyi áldozatainak tisztelgő emlékkopját, néhai Dénes György helybeli faragómester munkáját (1998).
Az árapataki görögkeleti közösség legelső temploma az ortodox temetőben volt, helyén emlékjel áll. Innen került a faluba a jeles brassói szakrális képkészítő Mișu Popp (1827–1892) ikonfestő mester több alkotása, melyeket a jelenlegi ortodox templom mellett álló kápolnában, avagy ortodox közösségi házban lehet megtekinteni. A festő katonai pályára készült és beiratkozott a kézdivásárhelyi Székely Katonaneveldébe, de a forradalmi események idején jobbnak látta festőtehetségét kihasználni a kor olyan festőinek kortársaként, mint Constantin Lecca (1807–1887) és Szatmári Papp-Károly (1812–1887). Munkái főleg a barcasági görögkeleti templomokban (Hosszúfalu, Árapatak) és erdélyi művészeti múzeumokban maradtak fenn.
Szent Demeter volt a titulusa a második, még ma is álló ortodox templomnak, amelyet 1964-ben szenteltek fel, de mert földingás rombolta, használaton kívül van, így melléje újat építettek és szenteltek 2016-ban.
A híres Jancsó család
A református templomhajó déli bejárata előtt van a síremléke Jancsó Tamás (1786– 1856) helybeli református lelkésznek, aki 38 évig pásztorolta ezt a gyülekezetet. Erdélyben itt élt a híres Jancsó família, melyből több árapataki születésű és származású személyiség indult útjára: Jancsó József (1821–1873) pedagógus, tankönyvíró, természetbúvár, a Magyar Természettudományi Társaság tagja, a szabadságharc honvéd ezredese, a nagyenyedi főiskola tanára volt. Testvéröccse, Jancsó Lajos (1823–1882) kolozsvári igazgató-tanár, az irodalom és a bölcselet művelője. Ennek fia volt dr. Jancsó Miklós (1868–1930) orvos, a malária kiváló szakembere, kolozsvári egyetemi tanár, szakíró. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. 1893-tól a kolozsvári belgyógyászati klinikán dolgozott. 1899–1901 közt tanulmányúton volt a berlini Koch Intézetben és a breslaui belgyógyászati klinikán. 1911-ben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki és tanszékvezetői megbízást kapott. Megbízatásának haláláig, 1930-ig tett eleget. Ő volt a kolozsvári magyar egyetem (1918) utolsó és a Szegedi Egyetem (1921) első belgyógyász professzora. Itt is érte a halál, a szegedi református temetőben nyugszik. Az ő fia volt ifj. Jancsó Miklós (1903–1966), a szegedi Orvostudományi Egyetem kétszeres Kossuth-díjas professzora, aki számos vakációját töltötte Árapatakon.
A református templommal átellenben levő teraszormon áll a csernátoni eredetű Damokos család eklektikus kúriája, stílusjegyei alapján talán a 19. század végén épült. Jelenleg üres, rossz állapotban van.
Árapatak vegyes lakosságú régi település és községközpont. Lakóinak többsége a Geréb és Béldi családok magyar és román jobbágyaiból, valamint az idők során bevándorolt környékbeli telepesekből származott. A református magyar kisebbség mellett görögkeleti vallású románság és pünkösdista vallású cigányság él mind Árapatakon, mind a községhez tartozó Hete faluban.
Duló Szilárd iskolaigazgató
Kontrasztok helye
Ez nem más, mint Hete. Nincs szándékunkban csak a nyomorúságot kidomborítani, melynek elrettentő fészke a román nyelvet beszélő cigányság által lakott telep, néveredetét még nem ismerjük. Az 1940. évi földrajzi térkép néhány házzal rendelkező telepként jelzi. Lakói eredeti cigány nyelvüket a románnal cserélték fel, nyelvi alapon már 1940 őszén Dél-Erdélyhez csatolták, s amint azt megtudtuk az árapataki központi iskolában, az árapataki és hetei cigányság egyre inkább román nemzetiségűnek vallja magát. A községi születések anyakönyvébe az utóbbi 16 esztendő alatt 1744 cigány újszülött gyermeket jegyeztek be, ami alapján az egy évben születettek száma eléri a 110-et.
Sajnáltatni azért nem akarom ezt a jobbára létminimum alatt élő közösséget, mert számos csoport külföldi kereseti lehetőséget is felhasznál, a román állam pedig romaprogramok révén igyekszik támogatni a településfejlesztést, s mert az eredetileg román ortodox vallásúak tömegesen álltak be a pünkösdista mozgalomba, tágas és jól felszerelt templomok is épültek térségünkben (Hete, Hidvég, Bölönpatak).
Az anyagi támogatások azonban időről időre elmaradtak. Néhány éve egy Brassó–Előpatak vonalon közlekedő buszjáraton utaztam, melyen egy hetei meglett férfi öt darab jó állapotban leledző rövid bőrkabátját kínálgatta a sofőrnek. Nem kell, nem tudom elviselni, nekem is van elég belőle – mondta a vezető. – Nem kérek pénzt, csak vigyen be Brassóba s hozzon vissza délután, az Öné a kabát! Kérem, értse meg, hogy nekünk élni kell, mi bőrkabátot nem eszünk, nekünk étel kell – fejezte be a párbeszédet a hetei férfi.
Hivatalos források szerint kb. 90 család él itt mintegy 70 kisméretű burdéban (kb. 4×4 m), több mint 200 kiskorút gyermeksegélyből és szociális támogatásokból nevelnek. Szerszámnyél, vesszőseprű és fonott kosár, ami még hoz valamit a zsebbe. Egyetlen ivóvízforrása Hete közepén található, melynek vize mindenki számára elég kell hogy legyen. Huszár Szilamérnak, a Székelyföldi Újságírók Egyesülete fotószakosztálya vezetőjének sikerült készíteni néhány fényképfelvételt Hetéről. Személyszállító eszköz nem közlekedik sehonnan, a villanyvilágítást későn vezették be. Néhány napja kaptuk lencsevégre a zsúfolt hetei iskolaépületet, melyet éppen most bővítenek újabb részleggel két óvodai csoport számára.
Hetei iskola
Emlékidézők
A községközponti iskola Árapatak szívében áll. Előterében látható Romulus Cioflec (1882–1955) író, újságíró kőből faragott mellszobra, Petrovits István munkája (1979). Nevét viseli a község iskolája. 301. szám alatti szülőháza 1999-től emlékház. Ugyancsak emléktáblával jelölték meg Nicolae Colan (1893–1967) ortodox püspök, Erdély, Kőrösvidék és Máramaros metropolitájának szülőházát (267. sz.). A jelenlegi görögkeleti parókia homlokfalán is emléktábla adja tudtunkra, hogy ebben az épületben élt és dolgozott Veniamin Nistor (1886–1963) ortodox püspök, Aurel Nistor (1882–1973) ortodox esperes és Pompiliu Nistor (1883–1961) orvos, a falu szülötte. Árapatak nyugati bejáratánál megtekinthető a Hősök temetője, ahol a második világháború halottjainak emlékműve és sírkeresztjei láthatók. A település idősebb lakói még őrzik népszokásaikat és népművészeti alkotásaikat. Utóbbiak a református templomban láthatók.
A községközpont és a környék természetes és mesterséges feltárásaiban a plio-pleisztocén idők igen gazdag gerinctelen és gerinces ősállat faunája révén vált ismertté. A falutól keletre fekvő Retkes-árokban valóságos rétegeket képeznek a megkövült Dreissensia és Viviparus nevű csiga- és kagylókövületek. Korukat mintegy 3,5–4 millió évre becsülik. Az egykori Bükkúti-homokbányából és a Krecskenből őselefánt, mamut, gyapjas orrszarvú, őslovak és szarvasfélék, valamint bölény maradványai kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gazdag ősemlős gyűjteményébe.
Természeti kincsekkel várja a vidék az érdeklődő turistát. Az Olt folyó közelében emelkedő meredek, több tíz méteres plio-pleisztocén homokos löszfalakban sok száz gyurgyalag vájt magának fészekodút. A melegebb éghajlatot kedveli, élőtere a Pireneusoktól az Urálig és Belső-Ázsiáig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában, de előfordul Dél-Afrikában is. Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia felé.
A délnyugati kitettségű, homokos talajú elődombokon félsztyeppei, szárazságtűrő növények telepedtek meg. Itt él a tavasszal lilás rózsaszín bokorcsoportokat alkotó, illatos, mediterrán jellegű törpemandula.
A község pályázatai felől Kovács László polgármestertől érdeklődtünk. Nemrég felújították és lehengerelték a hetei bekötőutat, pénzalapok vannak három kultúrotthon tatarozására, szerepel a tervek között a leaszfaltozott utcaszakaszok melletti járdák és vízlefolyók korszerűsítése, s mert rohamosan emelkedik az iskolakötelesek száma, távlatilag bővíteni kellene majd az árapataki iskolát is, amihez sikerült erre alkalmas, állami tulajdonban levő megfelelő területet találni.
Jelenleg 1222 tanulója van az iskolának, melyben egy összevont osztályban magyar és vegyes házasságból született gyermekek tanulnak – tájékoztatott Duló Szilárd igazgató-tanár. Húsz személlyel hamarosan beindul a Második esély program azok számára, akik nem tudták elvégezni az I–IV. osztályt.
Árapatak Kovászna megye délnyugati kapuja. Az Olton áthajló korszerű hídon juthatunk át Botfaluba és Barcaszentpéteren át Brassóba.
