Kijevben tett hivatalos látogatást kedden Nicolae Ciucă miniszterelnök, aki az Ukrajnának nyújtott román támogatás bővítésének lehetőségeiről folytatott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Hazatérése után Ciucă azt nyilatkozta: fontolóra veszik új határátkelők megnyitását és a fegyverszállítás lehetőségeit is.
A román kormányfő, akit Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter is elkísért, az ukrán főváros közelében található Borodjankát és Irpinyt is felkereste. Ciucă leszögezte: Románia határozottan elítéli az Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és ki nem provokált orosz inváziót, a civilek ellen elkövetett atrocitásokat és a mérhetetlen pusztítást. Felidézte: Bukarest önkéntes anyagi támogatással járult hozzá ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szakértői kivizsgálhassák az Ukrajnában elkövetett bűncselekményeket és felelősségre vonják az elkövetőket. Elmondta: a háború kezdete óta 820 ezer ukrán menekült érkezett Romániába, az országban maradóknak pedig Bukarest védelmet, munkavállalási lehetőséget, ingyenes szállítást, egészségügyi ellátást biztosít. Az országban kialakított humanitárius logisztikai központ 32 nemzetközi segélyszállítmány 163 teherautójának Ukrajnába juttatását szervezte meg.
A román küldöttség Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és Ruszlan Stefancsukkal, a kijevi parlament elnökével is találkozott. Megbeszéléseiken egyebek mellett az ukrán gabona- és élelmiszerexport új, Románián keresztül vezető útvonalainak bővítéséről tárgyaltak. Románia április 5-től kezdődően liberalizálta a közúti áruszállítást az ukrán fuvarozók számára, és bővíti a konstancai kikötő áruforgalmi kapacitásait. A felek egyetértettek abban is, hogy új határátkelőhelyeket kell nyitni a két ország között.
Hazatérése után Nicolae Ciucă közölte: Románia fontolóra veszi Kijev arra vonatkozó kérését, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának. Kijelentette: Románia kész részt venni Ukrajna újjáépítésében, és nyitott olyan ukrán vállalatok befogadására, amelyek működése ellehetetlenült Ukrajna területén. Azt is elmondta: a tárgyalások során Zelenszkij elnök azt ígérte, hogy az ukrajnai román kisebbség ugyanazokban a jogokban fog részesülni, mint a Romániában élő ukrán kisebbség. Romániában 45 elemi iskolában és 7 líceumban létezik ukrán nyelvű oktatás, ezekbe a tanintézményekbe eddig 1600 Ukrajnából menekült gyereket írattak be a szülők. A Romániai Ukránok Szövetségének honlapján elérhető adatok szerint a 2019–2020-es tanévben 1519 diák tanult ukrán tannyelvű osztályban Romániában, és további 5897 tanulta az ukránt anyanyelvi tantárgyként a román tannyelvű osztályokban. A román külügyminisztérium adatai szerint (az immár Ukrajna által is a románnal azonosként elismert moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van. Romániában 50 ezren vallották magukat ukránnak a legutóbbi népszámláláson.
Nyugalomra int a külügy
Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek – olvasható abban a közleményben, amelyben a román külügyminisztérium óvatosságra és önmérsékletre intett, illetve teljes támogatásáról biztosította Maia Sandu moldovai államfő és a chișinăui hatóságok azon törekvését, hogy a helyzetet „felelősen, átlátható módon és kiegyensúlyozottan” kezeljék. „A feszültség mesterséges és indokolatlan növelése nem szolgálja a Dnyeszter két partján élők érdekeit, kiváltképp a régió jelenlegi biztonsági helyzetében” – állapítja meg a román külügyminisztérium. Az állásfoglalás leszögezi: Románia politikai rendezést támogat a „Dnyeszteren túli probléma” ügyében Moldova szuverenitásának és területi épségének, illetve európai irányultságának tiszteletben tartásával, az ország nemzetközileg elismert határai között.
A román külügy arra reagált, hogy hétfőn Moldova nemzetközileg el nem ismert, oroszbarát, Dnyeszteren túli, szakadár területének központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét, robbantások rongálták meg a térségben sugárzó orosz nyelvű rádió antennáit, illetve támadás érte a szakadárok egyik katonai alakulatát. Maia Sandu elnök a moldovai nemzetbiztonsági tanács keddi ülését követően kijelentette: a térség stabilitásának megingatásában érdekelt, háborúpárti helyi szervezetek provokációjára gyanakszik, a szakadárok szerint azonban ukrán erők akarják a Dnyeszter-melléket belerángatni a konfliktusba.
A román médiát élénken foglalkoztatja a háború közeledésének veszélye, a megszólaltatott elemzők attól tartanak, hogy Oroszország Moldovát is megtámadja az orosz ajkú Dnyeszteren túli lakosság fenyegetettségére és megvédésének szükségességére hivatkozva. A Moszkva által gazdaságilag és katonailag is támogatott Dnyeszter menti szakadár térségben orosz „békefenntartók” állomásoznak. A román katonai szakértők szerint Oroszországnak az a célja, hogy ezeknek a csapatoknak a segítségével teljesen elvágja Ukrajnát a Fekete-tengertől, illetve visszaszerezze ellenőrzését az immár európai integrációra törekvő volt szovjet tagköztársaság, Moldova felett.
Vasile Dîncu védelmi miniszter szerint azonban nem áll fenn a veszélye annak, hogy háború törjön ki a Moldovai Köztársaságban, amely „katonailag és politikailag is semleges” állam. A tárcavezető úgy nyilatkozott: mindig aggodalommal tekintenek a Románia szomszédságában kialakuló konfliktusokra, meglátása szerint azonban a moldovai konfliktus nem fog fokozódni. „A Moldovai Köztársaságnak természetesen kezelnie kell a helyzetet, az ország készenlétben áll, felügyeli a helyzetet, de mi nem látunk ebben problémát” – fogalmazott.
Mircea Geoană volt PSD-elnök, a NATO főtitkár-helyettese is úgy véli, hogy nem lesz háború Moldovában: habár egyes orosz katonai vezetők kijelentéseiből érezhető, hogy Ukrajna egész déli részét el szeretnék foglalni, egy esetleges földi folyosóval összekötni Transznisztriával, ám ehhez hiányoznak a katonai erőforrásai.
Van elég gáz az országban
Romániát jelenleg nem érinti, hogy az orosz Gazprom leállította a gázszállítást Bulgária és Lengyelország irányába – jelentette ki tegnap Nicolae Ciucă kormányfő, megerősítve ezzel a romániai gázvezetékeket működtető Transgaz társaság vezérigazgatójának keddi nyilatkozatát.
Ciucă emlékeztetett arra, hogy Romániában jelenleg a gázfogyasztás messze a termelési kapacitás alatt van. Azon kevés európai országok közé tartozunk, amelyek jelentős gázkészlettel rendelkeznek; természetesen nem a szükségleteink teljes mértékéig, a téli időszakban a fogyasztás mintegy 20 százalékát importból biztosítjuk – közölte. Hozzátette: jelenleg alternatív forrásokat keresnek a gázellátás biztosítására, de ebben a pillanatban Romániát nem érinti a kialakult helyzet.
A Transgaz vezérigazgatója, Ion Sterian kedden azt nyilatkozta: Romániának nincsenek gázellátási nehézségei, az ország földgázimportja az ütemterv szerint halad, és ebben a tavaszi időszakban saját forrásokból is képes biztosítani a gázszükségletét. „A fogyasztás nem haladja meg a napi 20–21 millió köbmétert, a termelés pedig elérheti a 23 millió köbmétert. A gázimport azért fontos, hogy fel tudjuk tölteni a tárolókat, és őszre, a hideg évszak kezdetére 3,2 milliárd köbméter gáz legyen a tárolóinkban” – közölte. A romániai tárolókban jelenleg 640 millió köbméter gáz található, 230 millió köbméterrel több, mint egy évvel ezelőtt; tegnap 3,5 millió köbméter importgáz érkezett az országba, akárcsak az elmúlt napokban; ebből 3,2 millió köbméter Magyarország, 300 ezer köbméter pedig Bulgária felől. A Transgaz elnöke a BRUA (Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria) gázvezeték működésének a fontosságát hangsúlyozta, mely mindkét irányba képes a gáz szállítására az érintett országokban. A gázvezeték romániai szakaszát 2020 novemberében avatták fel.
