Kedves meghívót és ehhez mellékelt, népművészeti ihletésű plakátot reptetett be lakásunkba a világhálós kommunikáció: háromnapos erdővidéki karácsonyi kézművesvásárt szerveznek Kriza János szülőfalujában, Nagyajtán december 5. és 7. között. Pénteken 17—22 óráig, szombaton már déltől és vasárnap ismét 14 és 22 óra között lehet válogatni kézművestermékekből (szőttesek, festett és faragott bútorok, nemezelt portékák, gyöngyből készült ékszerek, lakás- és karácsonyi díszek), közben néptáncokban lehet gyönyörködni, népzenét hallgatni, kézműves-foglalkozásokat tartanak a gyermekek számára, mese- és bábjátékok bújnak elő a színpadi függöny mögül.
Lesznek, természetesen, akik az íz- és aromaélmények, a hagyományos ételek felé fordulnak (töltött káposzta, karácsonyi sütemények, tea, forralt bor és pálinka). Én az étekkategóriában a legkülönlegesebbnek a ,,gulyásokat, bográcsban" műsorszámot vélem, s természetesen az esti tábortűz is érdekel, és városi ember azt se szalassza el, hogy gyermekeinek — és ennek ürügyén önmagának is — bemutassa a szombati disznóvágást, mert ha Erdővidéket is megszállja az unió, akkor csak a ,,forró vizet a kopaszra" alapon látunk majd disznót.
A legizgalmasabb az egész rendezvényben, hogy a miénknél jobban globalizált világból érkező Anne Gwynn és Mel Strieb, a Peace Corps Erdővidéken tevékenykedő két önkéntese kezdeményezte, aki bizonyára érzékeli a helyi népszokások, a népi mesterségek, a falusi háztartás és konyha értékteremtő tartalékait, s a helyiekkel összefogva, önkormányzati és civil támogatással tesz is azért, hogy ez a népiszokás-csokor közkinccsé váljék.
