Az ápolók világnapja alkalmából egy bukaresti kórházba látogató elnököt újságírók faggatták arról: mennyire elégedett a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormánnyal, olyan körülmények között, amikor a Ciucă-kabinet beiktatása óta az infláció 8,2 százalékról 13,8 százalékra nőtt, az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát, és a térségben Románia fizeti a legmagasabb kamatot a pénzpiacokról felvett hitelekért.

Iohannis szerint a bűnbakot nem belföldön kell keresni, az energiaárak drámai emelkedését, a gazdasági válságot „Putyin háborúja” idézte elő, a kormány pedig a következmények „tompítására” igyekszik megoldást találni. Rámutatott: a válság mindenképpen eltart még, akkor is, „ha holnap véget ér a háború”. Mint mondta: az élelmiszer- és energiaellátás terén is „fennakadásokra” lehet számítani, a jelenlegi, háborús válsághelyzetet és a kormány teljesítményét pedig nem lehet az ország korábbi időszakához hasonlítani. Az energiahordozók drágulása, a nehéz gazdasági helyzet nem román, hanem világméretű probléma, az Egyesült Államokban is tíz százalékhoz közelít az infláció, Európában szintén – hangoztatta Iohannis, és kifejezte bizalmát, hogy a kormány meg fogja találni a lakosság védelmét szolgáló legjobb intézkedéseket.

Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ részvételével alakult nagykoalíció együtt marad a 2024-ben esedékes választásokig. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a miniszterek teljesítményének félévi kiértékelése kapcsán a kormánypártok belpolitikai vitába bocsátkozzanak a válság közepette. „Gondoljanak bele, hogyan nézne ki Románia, ha a határainál kitört háború, energetikai válság, gazdasági válság és infláció időszakában egy döntéseit nehezen érvényesítő, »vékony« (parlamenti többséggel rendelkező) kormánya lett volna! Szerintem nem állunk rosszul” – jegyezte meg Iohannis. 

Egy másik felvetésre válaszolva Iohannis helyénvalónak minősítette azt, hogy a nagykoalíció kétharmados parlamenti súlyát kihasználva „korszerűsítse” az alkotmányt, beleértve akár azt is, hogy az államfő jogkörét vagy megválasztásának módját megváltoztassák. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a közvetlenül vagy a parlament által választott elnök kérdéséről folyó vita is komoly indulatokat gerjeszthet, ezért csak a lehető legnagyobb felelősséggel szabad az alkotmánymódosításról vitát nyitni.