A Székely himnuszként közismertté vált, eredetileg Kántáté című énekünk első nyilvános bemutatója (1922. május 22.) századik évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szervez Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A Székely azonosságszimbólumok születése című rendezvényt május 21-én, szombaton 12 órai kezdettel tartják Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
A Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője a székelyudvarhelyi származású Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A nép által választott ima jelképpé vált, a székely címer és zászló mellett a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern szimbóluma – áll a konferencia ismertetőjében.
A szombat délben kezdődő konferenciát Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nyitja meg, majd a sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus előadja a Székely himnusz eredeti és a hivatalos elfogadás előtt álló, hangszerelt változatát.
Az előadások sorát Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke nyitja meg Székely jelképek a kezdetektől napjainkig című előadásával. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa Hunnenschlacht, avagy hogy került Csaba a Hadak útjára címmel értekezik, Demeter Lajos helytörténész Sepsiszentgyörgy szülöttjéről, Sükösd Sámuelről tart előadást. Katona Zoltán székelyudvarhelyi helytörténész a szerző Csanády György életéről Felderítőből költő és rádiós címmel értekezik, Szebeni Zsuzsa kulturális diplomata A májusi nagy áldozat – a misztériumjátékok sajátosságai címmel tart előadást, Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus előadásának címe: Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született. Adatok a székely himnusz dallamának keletkezéséhez. Lőrincz József székelyudvarhelyi irodalomtörténész A székely himnusz poétikai megközelítéséről értekezik, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész A mítosz szerepe a székelység tudatában 1848-ig címmel tart előadást, Pál Judit egyetemi tanár, akadémikus előadásának címe: Székely identitás és önkép a 19. században, Orbán Zsolt csíkszeredai történész Diskurzív identitásteremtés a székelyeknél 1867–1940 között, Bárdi Nándor budapesti történész Néprajzi csoportból kisebbség. Székelyföldi közművelődési programok a két világháború között, Patakfalvi Czirják Ágnes posztdoktori kutató A székely zászló: regionális identitástermelés a hétköznapokban címmel tart előadást.
Levetítik Száva Enikő Csillagösvényen című dokumentumfilmjét, majd bemutatják a Hermann Gusztáv Mihály–Orbán Zsolt szerzőpáros Csillagösvény és göröngyös út című könyvét. (sz.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
