Egy kritikus orosz rendező a fesztiválon

2022. május 23., hétfő, Magazin

Ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait is. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért.

„Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer az „orosz propagandáról” rendezett sajtótájékoztatón. Szerinte Kirill Szerebrennyikov „egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”. A vádakra válaszolva az orosz rendező elmondta: a Csajkovszkij felesége című filmjét „független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”. „Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (...) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre. „Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Kirill Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja, ha nem hagyta volna el Oroszországot, akkor cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta korábban Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Ő azonban korábban személyesen soha nem tudott megjelenni Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le.

Az orosz rendező szerint „nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”. „Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igaz­ságos” – fogalmazott. Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. A fesztiváligazgató álláspontja szerint „nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”. „Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombázások közepette élnek” – hangsúlyozta Thierry Frémaux. Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte „egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2022-05-23: Magazin - :

Filmdráma Csajkovszkij feleségéről

Történelmi témájú filmekkel kezdődtek a 75. cannes-i fesztivál hivatalos programjai: a versenyprogramban Kirill Szerebrennyikov orosz filmrendező Csajkovszkij felesége című drámája a XIX. század második felének orosz társadalmát mutatja be.
2022-05-23: Kitekintő - :

Ukrajna múltjából (Posztszovjet konfliktusok 5.)

A Szovjetunió felbomlásakor, 1991. augusztus 24-én Ukrajna kikiáltotta függetlenségét. Ez az új, független állam a Szovjetunió korábbi tagköztársasága, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság határait örökölte. Függetlenségének első évtizedeiben az ukrán államalakulat működési mechanizmusában időről időre hibák jelentkeztek, a nem jól összeillesztett „fogaskerekek” (országrészek, népek) közé gyakran „homokszemek” kerültek. Elemzők szerint hiányoztak az országrészek önálló, közös állami fejlődésével kapcsolatos hagyományok és tapasztalatok. A napjaink eseményei közötti eligazodást megkönnyítheti, ha röviden áttekintjük Ukrajna „fogaskerekeit”.