Magyarnak lenni jó, a magyarság „egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének tegnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet. A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület – a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése – ma nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
A kormányfő az új épületről azt mondta: „Vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná”. Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány „a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén” döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait. „Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt, április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie” – jelentette ki.
Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem mindennap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a „magyar lelemény és szépérzék” újabb kiemelkedő példájának nevezett.
A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája „szilárd útjelző”, megmutatja, hogy honnan jövünk, és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De – figyelmeztetett – ha ezt elhanyagoljuk, akkor „menthetetlenül eltévedünk”, és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk. Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.
A Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés – hangsúlyozta Baán László. A projekt miniszteri biztosa méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért is.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, „a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt” eredményeként.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.