Tudományos konferencia SepsiszentgyörgyönA székely himnusz előtt tisztelegtek

2022. május 23., hétfő, Közélet

Székely azonosságszimbólumok születése címmel tartottak tudományos konferenciát szombaton Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által szervezett rendezvényre a székely himnusz első nyilvános bemutatója (1922. május 22.) századik évfordulója alkalmából került sor.

  • A Vox Humana Kamarakórus előadja a székely himnuszt. A szerző felvétele
    A Vox Humana Kamarakórus előadja a székely himnuszt. A szerző felvétele

A rendezvény a székely himnusz legújabb, hivatalos elfogadás előtt álló, Werner Gábor által hangszerelt változatának bemutatásával kezdődött az ötvenéves sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus előadásában, Szilágyi Zsolt Herbert karnagy vezetésével. Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának köszöntője után Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megnyitóbeszédében elmondta, a nemzeti jelképek használata nem pusztán szimbolikus politizálás, hanem annak a megjelenítése, hogy mi külön entitás vagyunk, és a másik etnikum elismeri, hogy nekünk jogunk van elénekelni a saját himnuszunkat, jogunk van rendelkezni saját zászlóval, szimbólumokkal, saját ünnepekkel. Ez egyenrangúságot jelent! A zászló kitűzése, a himnusz éneklése nemcsak a virtusról szól, hanem arról, hogy ha elénekelhetjük a saját himnuszunkat, ha kitűzhetjük a saját zászlónkat, akkor egyenrangúak vagyunk egy másik csoporttal. És ez a lényeg: nem alá-fölérendeltséget akarunk, hanem egyenrangúságot! – hangsúlyozta az elnök.

Ezt követően a Vox Humana Kamarakórus elénekelte a székely himnusz eredeti változatát és az Ó én édes jó Istenem kezdetű, régi székely himnuszként is ismert dalt. Majd levetítették Száva Enikő Csillagösvényen című, a székely himnusz keletkezéséről és szerzőjéről, a székelyudvarhelyi származású Csanády Györgyről szóló dokumentumfilmét.

 

Székely jelképek

Az előadások sorát Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke nyitotta meg Székely jelképek a kezdetektől napjainkig című előadásával, melyben szó volt a székelység régi és új pecsétjéről, címeréről, valamint zászlairól. A fegyverviselő székelyek első pecsétje szívet átdöfő kardot tartó kart jelenített meg. Ezt átvette Székelyvásárhely, melynek címerét 1616-ben a kardra szúrt medvefejjel bővítette Bethlen Gábor fejedelem, Marosvásárhely néven szabad királyi városi rangra való emelésekor. A székelyek régi címere több mint öt évszázados múltra tekint vissza, mutatott rá az előadó. Emlékei megtalálhatók Bögözön, Székelyderzsen, Székelydályán, valamint a csobotfalvi címer a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A székely rendi nemzet új jelképét 1659-ben fogadta el a Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés, amikor a napot és holdat jelölte meg pecsétábraként. Kék mezőben a nap és a holdsarló párosát pajzsba foglalva új székely címerként ismerjük. Az előadás kitért a zászlóhasználatra is, a napjainkban elterjedt székely zászló előzményeire.

Szebeni Zsuzsa színháztörténész, kulturális diplomata a misztériumjátékok sajátosságairól tartott előadást annak kapcsán, hogy a székely himnuszt először a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületének Májusi nagyáldozat című rendezvényén mutatták be az óbudai Aquincumban. Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született című előadásában a székely himnusz dallamának Mihalik Kálmán általi keletkezéséről és a dal későbbi változásairól beszélt, időnként saját hangjával érzékeltetve a módosulást. Lőrincz József székelyudvarhelyi irodalomtörténész online csatlakozott a konferenciához, előadásában a székely himnusz poétikai elemzésére vállalkozott.

 

Székely önkép

Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa fiával, Boér Mátéval és nővérével, Boér Laurával közösen szerzett, általa bemutatott Hunnenschlacht, avagy hogy került Csaba a Hadak útjára című értekezésében jelezte, hogy Csabának a köztudatban megváltóként való megjelenítését Lugossy József már 1853–1854-ben bevezette a nyilvánosságba. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész A mítosz szerepe a székelység tudatában 1848-ig című előadásában felvázolta azokat az írott forrásokat, amelyekben a székelyek a hunok utódaiként jelennek meg. Pál Judit sepsiszentgyörgyi származású kolozsvári egyetemi tanár, akadémikus Székely identitás és önkép a 19. században című előadásában kifejtette, hogy míg korábban a székely identitás fő pillérei a katonáskodás, a határőri szerepkör, az abból eredő kiváltságok, valamint a rendi nemzeti státus voltak. Az 1848-as forradalom, majd a széki rendszer 1876-os felszámolása után a székelység integrálódott a magyarságba, már nem önálló „nemzetként” jelent meg, a székely identitás regionális identitássá alakult.

Orbán Zsolt csíkszeredai történész Diskurzív identitásteremtés a székelyeknél 1867–1940 között című előadása kapcsolódott a Hermann Gusztáv Mihályéhoz, annak egyfajta folytatása volt. Bárdi Nándor budapesti történész felvázolta a két világháború közötti székelyföldi közművelődési programokat, azok szervezőit, intézményeit, és levezette, hogyan vált a székelység néprajzi csoportból kisebbségi nemzeti közösséggé. Patakfalvi-Czirják Ágnes sepsiszentgyörgyi származású posztdoktori kutató a mai székely zászlóról mint a regionális identitástermelés eszközéről értekezett szociológiai megközelítésben.

Az estébe nyúlt konferencia végén a Csillagösvény és göröngyös út című könyv bemutatásaként Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt szerzőkkel beszélgetett Bárdi Nándor. A konferenciát élőben közvetítették, és visszanézhető a Kovászna Megyei Művelődési Központ Facebook-oldalán.

Madarasi István

Hozzászólások
Szavazás
Ön hol tervezi idei nyaralását?








eredmények
szavazatok száma 659
szavazógép
2022-05-23: Közélet - Farcádi Botond:

Székely felvonulás Bukarestben

Sepsiszentgyörgy mi vagyunk – ilyen tisztán, ilyen hangosan, ilyen erősen talán még soha nem szólt a bukaresti Északi pályaudvaron a jól ismert szurkolói ének, és alighanem azt is nyugodt szívvel kijelenthetjük: ennyi székely talán soha nem vonult fel a román fővárosban, mint múlt csütörtökön, a labdarúgó Román Kupa-döntő előtt. Mintegy négyezer szurkolója volt ugyanis a Sepsi OSK-nak a Voluntari elleni kupadöntőn a bukaresti Rapid otthonában, a Giulești Stadionban rendezett mérkőzésen – tucatnyi autóbusz indult Sepsiszentgyörgyről, számos csoport mikrobuszokkal érkezett, rengetegen utaztak személygépkocsikkal, és mintegy négyszázan a Sepsiszentgyörgy Önkormányzata által biztosított különvonattal robogtak be a román fővárosba.
2022-05-23: Közélet - :

Kábítószert találtak

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) megyei irodája szombaton megfellebbezte a Kovászna Megyei Törvényszék pénteki ítéletét, amivel csupán hatósági felügyeletet rendelt el két kábítószer-előállítással és -forgalmazással gyanúsított sepsiszentgyörgyi férfi ellen.