Egy erdélyi magyar színésznő végigsétált a cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegén. Nincs hírolvasó, aki erre ne kapná fel a fejét, hiszen az efféle pillanatok ritkák az erdélyi magyar kultúrtérben. A történtekről beszámolva a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közösségi oldalán ezt közölte: „Ma (május 21-én) kerül sor az erdélyi témát feldolgozó, több romániai magyar színészt is felsorakoztató, Cristian Mungiu által rendezett R.M.N. című film bemutatójára. A híres vörös szőnyegen romániai magyar színésznőként Széles Anna 1965-ös jelenléte után kolléganőnk, Moldován Orsolya vonulhatott végig a filmes szakma és sajtó kereszttüzében. Orsolya az első marosvásárhelyi színésznő, aki személyesen vesz részt egy ekkora eseményen!”
De nem csupán erdélyi magyar színészek sikere említhető, Cristian Mungiu új filmjét ugyanis nagy várakozás övezi, kritikusok szerint esélyes a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díjára is. A rendező több alkotását díjazták már Cannes-ban, ő maga pedig a romániai filmes szakma egyik kiemelkedő egyénisége. Cristian Mungiu eddig is nyugtalanító filmeket készített (egyik emlékezetes alkotásával, a 4 hónap, 3 hét és 2 nap című filmjével tizenöt évvel ezelőtt már elnyerte az Arany Pálmát, s utána több filmjét is elismerték a franciaországi filmfesztiválon), az előzmények alapján nem lesz ez másképp a R.M.N. című filmjével sem. E címbe a mágnesesrezonancia-vizsgálat nevét kölcsönözte, román nyelven ennek az orvosi vizsgálatnak a rövidítése a RMN betűszó. Értelemszerűen az átvilágítás folyamatára gondolhatnak tehát a film iránt érdeklődők, egyes kritikusok a cím apropóján a Romániára való utalás lehetőségét is valószínűsítik. Ám ezt maga a rendező is árnyalja, mondván, nem csak erről az országról van szó, a film történetének tere jóval tágasabb, nem lehet csupán Kelet-Közép-Európára szorítkozni, de a cselekménynek valahol mégis le kellett játszódnia. „Valaki azt mondta nekem, hogy ez egy komor új portré a hazámról, de ez nem csak Romániát érinti” – hangsúlyozta a szombati bemutatót követően egy vasárnapi sajtótájékoztatón Mungiu, hozzátéve, témája a diszkrimináció, az erőszak, az idegengyűlölet.
Mely – és ezt már nem csak a rendező állítja – határtalan.
A film története ezért nyilvánvalóan nem csak egy erdélyi településre vonatkoztatható, noha azt Torockón forgatták, másrészt ennél jóval fontosabb, hogy maga a történet – részben legalábbis – ditrói gyökerű. Sajtóbéli közlés szerint „a történet karácsony után néhány nappal kezdődik egy kis erdélyi faluban – olvasható a Maszol híranyagában –, ahol a különböző nemzetiségek évszázadok óta egymás mellett éltek, magyar, román, német szót is hallani. A cigányokat elüldözték onnan, ám a sarki pékségben felbukkan három Srí Lanka-i vendégmunkás, ugyanis a helyi munkaerő mind Nyugaton vállal munkát. A külföldiek megjelenése nyomán felizzanak az előítéletek és kiújulnak a régi konfliktusok. A film egyik fő jelenete egy vágás nélküli beállításban filmezett falugyűlés, amelynek célja eldönteni, hogy mi legyen a Srí Lanka-i vendégmunkások sorsa.”
Ez utóbbi egyébként a maga 17 percével a film egyik meghatározó jelenete, és nem nehéz beazonosítani, hogy e történet a 2020 januárjában Gyergyóditróban felbukkanó Srí Lanka-i vendégmunkásokhoz köthető, akiket egy helyi pékségben alkalmaztak, s e fejlemények nagy és nehezen érthető feszültséget gerjesztettek a helybeli közösségben. De ez már történelem, a film pedig fikció, mely épít ugyan a történtekre, de nem dokumentumfilm. Rendezői értelmezése e nehéz, fojtogató témának, mely – akarjuk vagy sem – része életünknek, de része mások életének is. Tehát – és ezt üzeni maga a rendező is! – a diszkrimináció, az erőszak, az idegengyűlölet NEM erdélyi, hanem általános sajátosságként jelenik meg filmjében. Ezt mindennél fontosabb nyomatékkal rögzíteni, nem véletlenül teszi ezt maga Cristian Mungiu is.
Cannes-ban idén nyugtalanító filmeket vetítenek – ezek egyike a R.M.N. –, a hiteles művészek ugyanis nem öncélúan merengenek elefántcsonttornyukban, hanem a maguk eszközeivel reagálnak világunkra, életünkre. Tükröt tartanak. Bizonyára számosan várják kíváncsisággal ezt a filmet – mely június 3-ától látható a romániai mozikban, és Ditróban is bemutatják –, mert vélhetően önvizsgálatra is ösztönöz majd. Arra pedig mindenkor szükség lesz.