Iohannis szerint május utolsó vasárnapja a szülőföldjük szeretetét szívükben hordozó, határon túl élő románok ünnepe, akiket egy erős, a történelmi viharok közepette is méltósággal megőrzött nemzeti identitás köt össze. Az államfő rendkívül fontosnak nevezte azokat a bukaresti kormányprogramokat, amelyek a külföldön élő románok hazatérését szolgálják, és úgy véli, Románia növekvő gazdasági potenciálja, a külföldi befektetők itteni megtelepedése sok külföldön dolgozó románt arra késztet, hogy visszatérjen. „Csak együtt tudunk olyan erős és virágzó Romániát építeni, amilyent valamennyien szeretnénk” – zárta köszöntőjét.

Nicolae Ciucă miniszterelnök rámutatott: május utolsó vasárnapját azoknak a külhoni románoknak szentelik, akik ősi gyökereik, hagyományaik és kulturális identitásuk révén lelkileg Romániához kötődnek, akkor is, ha a határon túl születtek, élnek vagy dolgoznak. „Több millió román él az országhatárokon kívül. A kormány tevékenységének középpontjában a románok állnak, bárhol is éljenek” – szögezte le. Rámutatott: a külhoni románságért felelős kormányhivatal a történelmi román közösségek nemzeti identitásának megőrzését támogatja oktatási és kulturális programok révén, másfelől a kormány azon dolgozik, hogy biztosítsa valamennyi külföldön élő román jogait és teljes hozzáférését a korszerű digitális ügyintézéshez. Megemlítette: a kormány megtette az első lépéseket a külhoni románok visszatérését elősegítő, 777 millió lejes támogatási program életbeléptetése érdekében, amellyel romániai vállalkozások beindítására ösztönzik hazatérő honfitársaikat.

A román kormány ugyanakkor azt akarja, hogy a fogadó országok tartsák tiszteletben azokat a jogokat, amelyek – saját jogrendjük alapján – megilletik az ott dolgozó románokat.

Romániában 2015 óta május utolsó vasárnapján ünneplik a külhoni románság napját. Az uniós csatlakozás óta eltelt másfél évtizedben több millió román állampolgár költözött Nyugatra. Romániának csaknem 23 millió állampolgára van, állandó lakossága azonban 19 millióra tehető.