Miklóssi Szabó István köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve: Király Farkas sepsiszentgyörgyinek tekinthető, hiszen Farkas Árpád jóvoltából először éppen a Háromszék hasábjain jelenhetett meg folytatásokban a decemberi fordulatról szóló Sortűz című regénye.

Király Farkas nem készült sem írónak, sem költőnek. Egyszerűen meg akarta úszni a hosszú katonaságot a fordulat előtt, ezért egyetemre felvételizett. Irodalmi pályáját segítette a családi háttér (édesapja Király László költő). Versekkel kezdett, de költőnek lenni kockázatot jelentett a szocializmusban, elég, ha Szilágyi Domokos tragikus sorsára gondolunk. Akkor döntötte el, hogy írással szeretne foglalkozni, amikor a frissen alakult kolozsvári Jelenlétben megjelent három verse. Aztán bekerült a Bretter-körbe.

Debütáló, Higanymadár című kötete 2002-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál, közben reklámpszichológiával és ipari alpinizmussal is foglalkozott, de az írást nem hagyta abba. Az irodalmi életből egy időben ki akart szállni, de Budapestre költözve Bágyoni Szabó István és mások biztatására visszakerült az irodalmi porondra. Sikerrel, mert 2004-ben már a Hosszú árnyékok földje című verseskötete jelent meg, aztán sorban jött a többi, 2005-ben az f. versek, 2007-ben a Szósav. A jó írás nem szájbarágós, hanem az, amelyben megadják az olvasónak a továbbgondolás lehetőségét. Ez a szakirodalomra is igaz.

Király Farkas termékeny irodalmi munkássága mellett volt barlangász, szedő, korrektor, és bizsukat is készített eladásra. Mindez 2002 előtt történt, Budapestre költözése után már nem foglalkozott ezekkel. Magyarországon korrektor, majd olvasószerkesztő volt a Szabad Föld hetilapnál, és prózát is ott kezdett el írni. 2010-ben jelent meg Boldog utca hava címmel az első prózakötete. Ezt több kötet is követte. Érdekesség, hogy a 2019-ben megjelent Ha elfogy a fény című könyvét egy táblagépen írta. A prózaíró Király Farkas zsurnalisztából nőtt ki, írásai fegyelmezettebbek, feszesebbek lettek.

A Sortűz egy megkerülhetetlen kisregény, mert a szerző belülről, egy sorkatona szemével láttatja a történéseket, és úgy szól a nyolcvankilences változásokról, hogy a szerző személyes sorkatonai élményeiből táplálkozik, saját sebesüléséből, a katonatársak között megosztott belső információkból. A Sortűz cselekménye négy szálon fut, tipográfiailag is jól elkülönítve. Az először 2017-ben megjelent kisregény azért is egyedülálló, mert nemigen születtek a nyolcvankilences eseményeket feldolgozó igényes irodalmi művek.

Király Farkas jelentős irodalomszervező feladatkört is magára vállalt, Ambrózia néven irodalmi online lapot alapított, létrehozta a tegnap.ma irodalmi portált. Jelenleg az Irodalmi Jelen irodalmi és művészeti folyóirat és portál próza- és műfordítás rovatánál dolgozik és az Országút főszerkesztő-helyettese.

Végül a szerző terveiről is beszélt, remélhetőleg nemsokára megjelenik A végtelen meghosszabbítása című verseskönyve. Kíváncsian várjuk.