Kamaratörvény-módosításHáborognak a vállalkozók

A nyolc vállalkozói szervezet kép­viselői által aláírt állásfoglalásban, melyet a jog­szabály-módosítás kezdeményezőinek – köztük két háromszéki honatyának, Fejér László Ödön szenátornak és Könczei Csaba képviselőnek, illetve az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak – címeztek, két kifogást is megfogalmaznak. Ezek a kamaráknak a vállalkozások által fizetendő kötelező tagdíjra, illetve az ügyvezetők képesség-tanúsítványára vonatkoznak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyöntetűen elutasítják a módosítási javaslat jelenlegi formáját. Meglátásuk szerint azon túl, hogy feleslegesen bővíti a bürokratikus folyamatok skáláját, a tervezet a vállalkozás szabadságát (mint az alkotmány által garantált jogot) is alapjaiban sérti meg. Úgy vélik, a módosító javaslatok nem térnek ki a vállalkozói szféra java része által mellőzött kamarák valós reformjára, hanem azok mesterséges fenntartását szolgálják. Az egyik hiányosságként azt jelölik meg, hogy nem szerepel a tervezetben, miként számolnak majd el a kamarák a vállalkozásoktól befolyó többletbevételből megvalósítandó szolgáltatásokról. Emellett azt is kifogásolják, hogy a kezdeményezést nem előzte meg egyeztetés a vállalkozói képviseletekkel.
 

Tartalom és haszon nélküli díjak

A háromszéki vállalkozói szervezetek képviselői múlt szerdán fejtették ki álláspontjukat a szenátus által már elfogadott, jelenleg a képviselőház asztalán lévő tervezet kapcsán. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, az Asimcov elnöke, Vajda Lajos igazgató, Czine Zsolt, a Young Entrepreneurs Association of Transylvania (YEAT) elnöke, valamint Karácsony Zsolt, a Junior Bussiness Club vezetője rámutattak, hogy a térség összes szervezete egyöntetűen elutasítja az elképzelést, miszerint a vállalkozás méret szerinti besorolásától függően 10 és 100 euró közötti összeget kelljen befizetniük a kamarának, amely ennek fe­jében elkészít egy vállalkozói adatbázist. Jelezték, hogy egy ilyen adatbázis már létezik minden megyében a cégbíróságoknál, ráadásul kétségeik vannak afelől, hogy a kamarák által elkészített katalógus friss lesz.

Mindannyian diszkriminatívnak ítélik meg, hogy a vállalkozások ügyvezetői egy képességtanúsítvány kiváltására lesznek kötelesek, amiért még fizetniük is kell. Ismertették továbbá a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fórumának azon meglátását, mely szerint az állam kötelessége a kereskedelmi kamarák megszervezése, így természetesnek kellene lennie, hogy forrásokat is rendel hozzá, és nem a vállalkozásokat kötelezi tartalom és haszon nélküli díjak befizetésére a kamarák fenntartása érdekében.
 

Digitális analfabéták ne vállalkozzanak

Az állásfoglalásra Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is reagált múlt csütörtökön, több érvet hozva fel a módosító javaslat mellett. Az elnök szerint túlzás, hogy a vállalkozók egyöntetűen elutasítanák a javaslatokat, a vállalkozói szervezetek tiltakozásáról van szó, a cégek java részének a kamarai tagsági díj kérdése nem érte el az ingerküszöbét, mivel elhanyagolható összegről van szó, amiért még kapnak is valamit.

Megerősítésként Édler András részletezte, hogy besorolástól függően a vállalkozásoknak mennyit kell fizetniük a szabadfoglalkozású vagy iparengedéllyel rendelkezőktől a nagyvállalatokig (az összegek évi 10 eurótól 100 euróig terjednek). Háromszéken a legtöbb jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás mikró besorolású, nekik évi 20 eurót kell befizetniük, ami száz lejnek felel meg – részletezte. Azt is hangsúlyozta, hogy a befolyó összegek felhasználási lehetőségeit a törvény pontosan szabályozza, vállalkozásfejlesztésre, gazdasági elemzések készítésére fordíthatóak. A befolyó összegekből egyébként a gazdasági diplomáciát is fedeznék, azaz megvizsgálják, felmérik a romániai cégek számára a lehetséges külföldi piacokat – tette hozzá.

Édler továbbá úgy látja: azzal, hogy köteleznék a vállalkozásokat a kamarai tagságra, egy naprakész adatbázis összeállítását is lehetővé tennék. Ilyenek léteznek, a cégbíróságon valóban elérhetőek az adatok, illetve fizetéses magánszolgáltatók által működtetett adatbázisok is vannak, de semmi garancia nincs arra, hogy az információk frissek és pontosak – magyarázta újságírói kérdésre.

Ami az ügyvezetőkre vonatkozó képességi tanúsítvány kiváltását illeti, Édler rámutatott, hogy azok esetében, akik több mint három éve ellátják ezt a feladatkört vagy rendelkeznek szakirányú végzettséggel, csak a bizonylatot kell kiváltani, viszont a többieknek egy képzésen kell részt venniük, bizonyos díj ellenében, ha továbbra is ezen a téren akarnak tevékenykedni. A kamaraelnök szerint el kell dönteni, hogy „milyen országot akarunk”. „Ha a Nyugat felé tekintünk, és a közigazgatás valós digitalizációját szeretnénk, nem bízhatjuk a cégek vezetését olyan emberekre, akik írni-olvasni sem tudnak, és nincsenek alapvető vállalkozói ismereteik. A digitális analfabéták nem tudnak megfelelően vállalkozni” – szögezte le. Meglátása szerint a tanfolyam a felzárkóztatást szolgálja, hogy a vállalat vezetői a legújabb kihívásoknak megfelelően tudják végezni a feladataikat.

Édler ugyanakkor úgy vélte, a szakmai szervezetek számára azért elfogadhatatlan a tervezett módosítás, mivel azzal a kereskedelmi kamarák előnybe kerülnének. Lényeges viszont, hogy a kamarákat törvény által hozták létre, míg a szakmai szervezetek létrehozása opcionális, előbbieket tehát kötelező működtetni, és mondhatni, az intézményes infrastruktúra részei. A gond az, hogy az állam nem rendelt költségvetési forrásokat a kamarák működtetésére, viszont sok feladatot adott – részletezte, hozzátéve: a logikus ennek a helyzetnek a rendezése lenne az államkasszán keresztül, de eleddig ilyen kezdeményezés nem volt.