A szülőknek el kell fogadniuk, hogy több szakemberre van szükség, mint elméleti szakot végzettre, az iskoláknak pedig a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítaniuk a tanulók létszámát és a felkínált szakokat.

Míg országszerte jelenleg a IX. osztályosok hatvan százaléka elméleti középiskolában tanul, és csupán negyven százaléka szakiskolában, a fejlett európai országokban a fordított arányt tartják szem előtt a beiskolázásnál. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint a VIII. osztály elvégzése után többnyire csak azok a diákok iratkoznak szakképző iskolába, akik nem jutnak be az elméleti osztályokba, évente több osztályra való szakiskolai hely marad üresen. Ennek nem csak az az oka, hogy alacsony az érdeklődés a szakképzés iránt, hanem az is, hogy bár tíz osztály a kötelező, sokan lemorzsolódnak tanév közben, vagy VIII. osztály után sehol sem folytatják tanulmányaikat. Idén kétszázhetvenhárom kilencedikessel kevesebb tanul a megye iskoláiban, mint ahányan tavaly szerepeltek a nyolcadikos naplókban, a lemorzsolódás tizenhárom százalékos. Főként a falusi gyermekek maradnak otthon, de arra is van példa — többek között a kézdivásárhelyi Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában —, hogy jól célzott reklámmal az iskola be tudja csalogatni a vidék tanulóit — ismertette a főtanfelügyelő, aki szerint el kell törölni a jelenlegi felvételi rendszert, és meg kell adni a lehetőséget az iskoláknak, hogy maguk döntsenek a felvételi mikéntjéről.