A kiállítást felkeresők mikrobarázdás hanglemezeket hallgathatnak, diafilmeket nézhetnek, eredeti kattogó hangosfilm-vetítőt tekinthetnek meg, fehér-feketében videókazettákat, fadobozos recsegő rádiókészüléket, valamint egy korabeli számítógépet, amely megköszöni létezését Neumann Jánosnak. Továbbá Rubik-kocka, világrádió-készülék, C-vitamin, Béres Csepp, szikratávközlő, televízió, számítógép, hologram, karburátor (porlasztó), telefon, telefonközpont, robbanásmentes gyufa várják az érdeklődőket. Minden egyes eszköz, tárgy mellett a feltaláló(k) neve, valamint egy rövid leírás, ismertető is szerepel. A tárlat egy másik része a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokat mutatja be pannókon, arcképekkel és rövid ismertetővel.

A megnyitón elsőként Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, az egyesület elnöke szólt a megjelentekhez. Köszöntőjében egyebek mellett felidézte a magyar feltalálók napjának előzményeit. A Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték először annak apropóján, hogy a magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a C-vitamint és a készítmény előállításának eljárását. Sepsiszentgyörgyön első alkalommal tavaly a Sepsi TeleTárban emlékeztek meg a magyar feltalálók napjáról, szintén szakmai előadásokkal egybekötött kisebb ünnepséggel. Ebből „nőtte” ki magát a most látható interaktív kiállítás, amely a dohánygyár város általi megvásárlása révén jóval szélesebb kör számára vált elérhetővé. Tóth-Birtan Csaba azt is elmondta: a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület létrejötte azáltal volt lehetséges, hogy Csáky Ernő, a szervezet alelnöke a mintegy 3500 tárgyat számláló gyűjteményét a rendelkezésükre bocsátotta, amelyek most a TeleTárban, valamint a Puskás Tivadar Szakközépiskolában tekinthetőek meg, innen származnak a dohánygyárban kiállított eszközök is. Az alpolgármester szerint a kiállítás jó alkalom arra, hogy kipróbálják, „kóstolgassák” az egykori dohánygyár egyik terét, mennyire lenne alkalmas a jelenleg a TeleTárban lévő tárlat befogadására, mely ezáltal kiteljesedhetne.

A megnyitó kiemelt meghívottja Bohus Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara nyugalmazott előadója, informatikai hálózatépítő, programozó matematikus, a szegedi Neumann János Számítógép Tudományi Társaság, valamint az egyetem mellett működő Informatikai Történelmi Múzeum vezetője stílusosan négy lyukkártyára jegyezte le gondolatait. Üzenetében a kutató egyebek mellett rámutatott: az információs társadalom korszakát éljük, mely a századik évét megérő telefónia és az ötvenéves informatika összeforrásából született. Ennek szakértői előtt az a kihívás áll, hogy minden korosztályt megszólítsanak, és hogy az informatikai eszközök és alkalmazások mindenkinek élményt nyújtsanak. A másik kihívás, hogy jó úton haladjon az információs társadalom, ennek a kijelöléséhez egymásnak át kell adni a tapasztalatokat és közösen kialakítani az irányt.

A megnyitón, akárcsak az előző évi alkalommal, felidézték a sepsiszentgyörgyi Gaál Sándor, a ciklotron (részecskegyorsító) működési elve kidolgozójának emlékét, aki elviekben akár a Nobel-díjra is esélyes lehetett volna, ha felfedezését publikálja. Személyéről közvetlen tapasztalatok felidézésével Lőrinc István és Hágel Ottó emlékeztek meg.

„A hétköznapokban sokszor eszünkbe sem jut egy-egy használati tárgy kézbevételekor, hogy annak feltalálója magyar volt, sok helyen, például a találmányok terén is örökre otthagyták az ujjlenyomatukat” – hívta fel a figyelmet Csáky Ernő nyugalmazott katonatiszt, távközlési és villamosmérnök, a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület alelnöke. Rámutatott: Magyarország története, mint a legtöbb egy főre eső Nobel-díjas hazája, bővelkedik olyan tudósokban és feltalálókban, akiknek találmányait az egész világon ismerik. Állítását alátámasztandó, Csáky Ernő Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust idézte, aki, amikor megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, azt válaszolta: „már itt vannak közöttünk... magyaroknak hívják őket.” Csáky Ernő szerint legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudóskörökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy ötven magyar tudóst, akiknek a huszadik század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ. Csáky Ernő ugyanakkor válasszal is igyekezett szolgálni a kérdésre, hogy honnan fakad ez a világot alakító szellemi erő? „Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot: bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejezőereje és hatása a magyar fiatalokra” – fogalmazott. Csáky Ernő a tárlat kapcsán elmondta, hogy a kiállított tárgyak nem eredetiek, hanem azok közeli utódai, és egy részük működőképes.