Két számjegyű pénzromlás

2022. június 22., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az Európai Unió éves inflációs rátája májusban tovább emelkedett, 8,8 százalékra az áprilisi 8,1 százalékról. Egy éve csupán 2,3 százalékos pénzromlást mértek. Az Eurostat adatai szerint az infláció messze az energiaárakat érintette leginkább, ebben a tekintetben 39,1 százalék volt az áremelkedés mértéke.

  • Észtországban a legmagasabb az infláció
    Észtországban a legmagasabb az infláció

A hétvégén közzétett adatok szerint a legmagasabb inflációs rátával rendelkező tagállamok Észtország (20,1 százalék), Litvánia (18,5), Lettország (16,8), Csehország (15,2), Bulgária (13,4), Lettország (12,8) és Románia (12,4 százalék). Ezzel szemben a legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-országok: Franciaország és Málta (mindkettő 5,8 százalék), Finnország (7,1), Olaszország (7,3), Svédország (7,4) és Ausztria (7,7 százalék). Az áprilisi helyzethez képest 26 tagállamban, köztük Romániában nőtt az éves infláció 11,7 százalékról 12,4 százalékra.

Nem sokkal rózsásabb a helyzet az euróövezetben, ahol májusban történelmi csúcsra, 8,1 százalékra emelkedett az éves infláció. Egy éve az euróövezetben 2 százalékos pénzromlást mértek. Az euróövezet országaiban az infláció növekedésére a legjelentősebb hatást az energiaárak emelkedése gyakorolta 3,87 százalékponttal, ezt követték az élelmiszerárak 1,59 százalékponttal, a szolgáltatások pedig 1,46 százalékponttal.

Az adatok azt is mutatják, hogy az euróövezetben a maginfláció, vagyis ami a változékony áruk, például az energia és az élelmiszerek árának kiszűrése után megmarad, éves szinten 4,4 százalékkal gyorsult, ami több mint kétszerese az Európai Központi Bank (EKB) által korábban megállapított céladatnak. (A maginfláció az a mutató, amelyet az EKB szorosan figyelemmel kísér monetáris politikai döntései során.)
 

Itthoni kilátások

Románia esetében az Országos Statisztikai Intézet (INS) korábban arról számolt be, hogy az éves infláció 2022 májusában 14,5 százalékra emelkedett az áprilisi 13,76 százalékról. Az idézett forrás szerint a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) – az EU-tagállamok szintjén az inflációt meghatározó mutató – májusban áprilishoz képest 101,22 százalék. Szintén májusban az ezen index alapján számított éves infláció 12,4 százalék, a fogyasztói árak átlagos emelkedése az elmúlt 12 hónapban (2021. június – 2022. május), az azt megelőző 12 hónaphoz képest (2020. június – 2021. május), a HICP alapján meghatározott 7,1 százalék volt. A májusi inflációs jelentés szerint a jegybank előrejelzése szerint az éves fogyasztói árindex-infláció júniusban eléri a maximum 14,2 százalékot.

A helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy egy felmérés szerint a lakosság elsősorban az infláció miatt aggódik, és úgy véli, hogy az elmúlt nyolc hónapban az életminőség egyértelműen romlott. Az AHA Moments és a Rethink Románia közös tanulmányából kiderült, hogy az újabb áremelési hullámok és az ukrajnai háború közepette a lakosság leginkább a napi kiadásaik miatt aggódik. Az óvatosság miatt esett a fogyasztás, akciós termékeket és szolgáltatásokat keresnek, vagy az olcsóbb márkákat részesítik előnyben. Románia megítélése drámaian megváltozott, az utóbbi 8 hónap alatt olyan országgá vált, amely már nem vonzó lakói számára. Tavaly szeptemberhez képest nőtt azok száma is, akiket a kivándorlás gondolata foglalkoztat, a legaggasztóbb, hogy elsőként a 18 és 24 év közötti fiatalok távoznának – áll a tanulmányban.
 

Bajban Európa

A Reuters hírügynökség elemzése szerint a kelet-közép-európai térségben az erőteljes béremelések is súlyosbítják a központi bankok problémáit, hiszen gyorsan emelkednek az árak, miközben a munkaerőhiány is egyre nagyobb. Ez erős alkupozícióba hozza a munkavállalókat, az országokat pedig az ár-bér spirálba viszi. Az elkövetkező hónapokban fenyegető élelmiszerár-sokk pedig növeli annak kockázatát, hogy a magas inflációs és bérvárakozások megmerevednek, ami az EU keleti szárnyának központi bankjait arra kényszeríti, hogy a piac által jelenleg vártnál nagyobb mértékben emeljék a kamatlábakat. A Goldman Sachs elemzői szerint a közép- és kelet-európai áremelkedés egyre szélesebb körű és erős másodkörös hatásokat okoz – vagyis több termék és szolgáltatás árába is beépül.

A márciusban megkérdezett lengyel vállalatok kétharmada például azt vetítette előre, hogy a jövőbeni árnövekedés meghaladja a jelenlegi inflációt, amely a legmagasabb az elmúlt közel negyedszázadban, miközben a magyar inflációs várakozások is jóval a jegybanki célérték felett mozognak.

Magyarország helyzete a korábbinál is bizonytalanabbá vált, miután a forint a múlt héten rekord alacsony szintre süllyedt – írja a Reuters. Azóta az MNB változtatott az álláspontján, és váratlanul 50 bázisponttal emelte a kamatot, ám a forint–euró árfolyam a 400-as szint környékén mozog továbbra is. A forint gyengülése, amely csak ebben az évben mintegy 7 százalékot esett az euróval szemben, szintén az inflációt táplálja.

A két számjegyű béremelések a 10 százalék feletti infláció idején a magyar és lengyel központi bankot is nehéz helyzetbe hozzák. A magyar magánszektor bérnövekedése az első negyedévben jóval meghaladta a központi bank 2022-es előrejelzését, egyes elemzők 15 százalékos növekedést prognosztizáltak az év egészére. A lengyel vállalati bérnövekedés szintén meghaladta a piaci várakozásokat az év eleje óta.

A magyar jegybank szerint a következő hónapok béremelkedése lesz az egyik kulcsfontosságú tényező, amely meghatározza a szigorítási ciklus hosszát és mértékét. Ezek a későbbiekben versenyképességi kihívást is jelenthetnek. Bár a magyar bérszínvonal még mindig jóval a nyugat-európai alatt van, a Német Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a magyarországi német vállalatok számára az erőteljes béremelések egyre inkább kulcsfontosságúak. A német cégek már most átlagosan közel 10 százalékos béremelést prognosztizálnak az idei évre, ami az eddigi legmagasabb érték – írja a portfolio.hu.
 

Hangulat

A világ vállalatainak vezetői közül már 60 százalék úgy véli, hogy a régiójuk gazdasága 2023-ra recesszióba fordul – derül ki a Conference Board felméréséből, sőt 15 százalékuk úgy gondolja, hogy a régiójuk (a térség, ahol a vállalat tevékenykedik) máris recesszióba fordult. A vállalatvezetők globális recessziótól való félelme annak hatására erősödik, hogy a jegybankok heves szigorításba kezdtek a több évtizede nem látott mértékű infláció letörésére. A Fed múlt héten például 0,75 százalékkal emelte az irányadó kamatlábat, ami 1994 óta a legerőteljesebb ilyen lépés az Egyesült Államokban.

Vannak olyan hangok is, amelyek úgy vélik, hogy egy globális recesszió valószínűtlen, de a világ ezt mindaddig elkerülhetetlennek fogja gondolni, amíg ki nem derül, hogy sikerült elkerülni. David Roche ismert közgazdász a CNBC-nek kifejtette, minden, a recesszióval kapcsolatos aggodalom jogos, ugyanis sok negatív tényező van egyszerre jelen, és ezek ráadásul megoldhatatlannak tűnnek – ilyen például a háború is. Ám szerinte azt is fel kellene ismerni, hogy a dolgok menete fordulhat, és számtalan mechanizmus létezik a gazdaságban, amelyek segíthetnek elkerülni a recessziót olyan országokban, mint például az Egyesült Államok. Európával kapcsolatban ugyanakkor már nem ennyire optimista a közgazdász, szerinte ugyanis a recesszió Európában elkerülhetetlen. A Morgan Stanley vezető közgazdásza szerint az is ront a helyzeten, hogy a címlapok mintha azon versenyeznének, ki tud rettenetesebb dolgot mondani a világgazdaságban várható fejleményekről.

Hozzászólások
Szavazás
Ön hol tervezi idei nyaralását?








eredmények
szavazatok száma 659
szavazógép
2022-06-22: Magazin - :

Megkezdődtek a Szent László Napok (Nagyvárad)

Nagyváradon hétfő este hivatalosan is megnyitották a hét végéig tartó Szent László Napok kulturális fesztivált, melyet tizedik alkalommal szervez meg partnereivel közösen a helyi Szent László Egyesület.
2022-06-22: Pénz, piac, vállalkozás - :

Visszaeső építőipar

Miközben az Európai Unió­ban és az euróövezetben áprilisban 3 százalékkal nőtt az építőipar volumene 2021 azonos időszakához képest, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában csökkenést mértek.