Forog az idő kereke, hihetetlen, de mégis igaz: egyre többen keresnek munkát a mezőgazdaságban. Főképp olyanok, akik az elmúlt években jól megvoltak külföldi gazdaságokban, számításba sem vették az itthoni munkalehetőséget. „Száz lejért nem dolgozom ki a belem” – ezt néhány éve mondta egy „munkavállaló” egy baconi gazdának, s aztán ment „Magyarba” robotolni. Most ugyanaz a személy itthon keres munkát, ugyanannál a gazdánál is kopogott, akinek ajánlatát korábban számba sem vette.
Igen, csökkennek a munkalehetőségek külföldön is. Egyrészt, mert a gazdasági válság ugyanúgy érinti a határon túli farmereket, mint az itthoniakat. A költségek rohamosan nőttek, az árak messze nem követték ezt, aki meg akart maradni az agráriumban, annak meg kellett húznia a nadrágszíjat. Sőt, arra is rá kellett vetemednie, aki jövőt látott, lát a mezőgazdaságban, hogy maga vegye kézbe a traktor kormányát, felkösse az ekét, enni adjon az állatoknak és legfőképpen lemondjon az idegenből jött munkaerőről. Persze, a jó szakikat, mezőgépészmérnököket, a digitalizált mezőgazdasághoz értő szakembereket most is vadásszák, munkájukat jó fizetéssel honorálják. Ugyanez itthon is áll. A mezőgazdaság különböző ágazataihoz értő, ott helytálló szakemberből (aki tud is, nem csak diplomás) hiány van, a szakemberre szükség van, a szakembert megfizetik.
A képzetlen munkaerő az elmúlt években szinte megfizethetetlenné vált. Százötven lej plusz ebéd plusz kávé plusz szivar plusz itóka – hiába a sok plusz, keveseknek kellett a napszámos „csomag”. Most viszont egyre többen látják úgy, hogy ez mégis jó kereset, ezért már megéri felkelni. De az idők változnak, a kerék forog, és az agrárium is látványos átalakuláson ment át, a műszaki fejlődés folyamata állandósult. Többek között azok a farmerek, akik a közelmúltban könyörögve sem kaptak munkaerőt – azokról a gazdákról van szó, akik elkötelezték magukat a mezőgazdaság mellett, és semmilyen okból nem akarták, akarják feladni a gazdaságot –, a gépesítésben látták a megoldást. Géppel kaszálnak, géppel forgatják a rendet, géppel gereblyéznek, egy ember egy nap alatt sok hektáron el tudja végezni ezeket a munkákat. Aztán a kis kockabálák ideje is letűnni látszik, hisz ahhoz is ember kell, hogy a bálát utánfutóra, onnan meg a csűrbe mozgassa. A pityóka, kukorica szedéséről ne is beszéljünk, ott tényleg mindent gépesítettek.
Egyszóval, a szorgos gazdák kivédték a munkaerő hiányának csapását. De itt az újabb csapás: a gazdasági válságot, annak következményeit már sokkal nehezebb lesz kezelni, kivédeni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
