A közép-, kelet- és délkelet-európai országokban az infláció májusban szinte mindenütt két számjegyűre emelkedett, az egyetlen kivétel Szlovénia volt. Az áremelkedés üteme Törökországban volt a leggyorsabb. A magas inflációs ráták oka többek között az Oroszországból és Ukrajnából származó mezőgazdasági export elvesztése volt. Az árakat a bécsi nemzetközi gazdasági tanulmányok intézete szerint a világpiaci kínálat szűkössége hajtotta fel.

Az osztrák gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a tizenegy országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország) az infláció idén átlagosan 11 százalékos lesz, a helyzet jövőre és az azt követő évben javulni fog. Az élelmiszerek, az energia és a közlekedés a „par excellence inflációs hajtóerők” – mondta Mario Holzner, a WIIW közgazdásza tegnapi sajtótájékoztatóján.

A lakosság számára a magas élelmiszerárak különösen nagy problémát jelentenek, mivel kiadásaik 20–40, sőt, egyes országokban akár 50 százalékát is erre fordítják. Ausztriában az élelmiszerek a lakossági kiadások mintegy 10 százalékát teszik ki.

Az Oroszország elleni szankciók középtávon fogják majd megmutatni a hatásukat, de az orosz ipar máris nagy károkat szenvedett – írja a WIIW elemzése. A nyugati technológiát, például a repülőgép-alkatrészeket sem lehet könnyen helyettesíteni. Holzner ezért úgy véli, hogy „az orosz gazdaság számára közép- és hosszú távon is nagyon fájdalmas fejlemény lesz”. Az a tény, hogy Oroszország még nem zárta el teljesen a gázcsapot, és „engedi” Európának, hogy a nyár folyamán feltöltse a tárolóit, azt jelzi Holzner számára, hogy Oroszországnak nem áll érdekében teljesen leállítani a gázszállításokat, de ez azonban nincs kizárva, hogy mégis megtörténik.