A fejlődés érdekében nem azokra kell helyezni a hangsúlyt, akik elmentek, hanem azokra, akik a szülőföldjükön maradtak, s itt akarnak élni és boldogulni – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tegnap Kishegyesen a XIX. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján.
A politikus a megnyitón, illetve a Kicsi a bors, de erős – Délvidék mint a Kárpát-medence erőforrása című kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: akkor kezdődött meg a fejlődés a határon túli területeken, amikor tudatosult a magyar közösségben, hogy azoknak a támogatása és fejlődése a fontos, akik megmaradtak a szülőföldjükön. Mint mondta, mára számos olyan kezdeményezés vált Kárpát-medencei szintűvé, amely a Vajdaságból indult el, például a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés vagy a gazdaságfejlesztési program.
Potápi Árpád János arra is felhívta a figyelmet, hogy az a jó, ha egy magyar közösség maga akarja meghatározni a saját maga útirányát, és ehhez kér támogatást. Ám nem a támogatáson van a hangsúly, hanem azon, hogy elinduljon valami, a munkának pedig mindig van eredménye – húzta alá. A kicsi a bors, de erős kifejezésre kitérve rámutatott: „nem biztos, hogy jó a szóhasználat, amikor kisebbségről és szórványról beszélünk, hiszen például egy magyar település, ahol megvalósulhat a teljes magyar lét, lehet, nem is érzékeli, hogy kisebbségben vagy a szórványban található”.
Az ukrajnai háborúra kitérve elmondta, a háború súlyosan érinti a kárpátaljai magyarokat. A kérdés most az, hogy megmarad-e a kárpátaljai magyarság, és hogy Kárpátalján tud-e megmaradni ez a magyar közösség.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: azért fontosak az olyan rendezvények, mint a nyári szabadegyetemek, mert ezek az események a fokmérői annak, milyen állapotban vagy egy közösség. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látható, hogy a vajdasági szabadegyetemen részt vevők száma és hangulata mindig leképezte azt, hogy a vajdasági magyarság milyen állapotban van – húzta alá. A nemzetpolitika építése szempontjából a szerbiai kormányalakítási tárgyalások is fontosak, hiszen ezek során a nemzetpolitikai prioritások is megjelenhetnek – magyarázta. A szerbiai választásokkal kapcsolatban kiemelte, a VMSZ a következő időszakban is a kormánykoalíció része kíván lenni, és államtitkári szinten szeretne részt venni a kormány munkájában.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke rámutatott: olyan anyaországi támogatást kapott a horvátországi magyarság az utóbbi években, amely lehetővé tette, hogy fejlődni tudjon és megmaradjon. A támogatásnak köszönhetően már nemcsak a kulturális autonómiára vonatkozó fejlesztéseket tudják megvalósítani, hanem néhány éve a gazdaságfejlesztés is elindult. Sikerült a HMDK prioritásai mögé beállítani az anyaországot, de az eredményeket látva az utóbbi négy-öt évben Zágráb is támogatja ezeket az elképzeléseket – tette hozzá. „Olyan helyzetet tudtunk teremteni, egy olyan intézményrendszert kialakítani, hogy jó magyarnak lenni Horvátországban” – szögezte le végül Jankovics Róbert.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyar közösség helyzetét ismertetve kiemelte, a kisebbségi választói névjegyzéken ötezer szlovéniai magyar szerepel, és a közösségnek van kisebbségi önkormányzata is. A szlovén–magyar kapcsolatrendszer mindig is jól működött, de 2010 óta az anyaország még inkább a kisebb létszámú magyar közösségek felé fordult. Ezt követően pedig elindulhattak az intézményfejlesztések, majd a gazdaságfejlesztés is. Sikerült meghonosítani azt az elképzelést, hogy a 21. században az identitás megőrzését már nem lehet kizárólag a kultúrára építeni, hiszen a Muravidéken is vannak olyan lehetőségek, amelyeket ki lehet aknázni – mondotta.
