Az angolok hidegvére is éppen felforrósodóban van. A spanyolok úgy küzdenek a tüzekkel, mint régen torreádoraik a bikával, de nem sok sikerrel. Az okos németeknek felfő az agyvizük. Égnek az erdők-mezők fél Európában, télen meg mindenkit az energiaszámlák fognak leégetni, anyagilag. Nálunk is nagy a szárazság, de az öntözőberendezéseket rég tönkretettük, és most nagyon kellene a víz a földekre, de úgy tűnik, hogy rajtunk csak már az ima segít. Ezért hát kiadta az ortodox egyház a papjainak, hogy imádkozzanak az esőért. Mert az Úr „felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igaznak és hamisnak”. (Máté 5:45)

A konstancai ortodox érsekség szerint náluk „az Úr meghallgatta az esőért esedező imákat”. A magyarok is énekelgethetik, hogy „add már, Uram, az esőt”. Magyarországon már a szárazságot okozó vétkeseket is megtalálták az okosok, azt állítják, hogy ott a szárazságot a jégeső-elhárító rendszerek okozzák. Ezek kezelői halálos fenyegetéseket kaptak. Hiába mondják, hogy a jégkármérséklő rendszereknek semmilyen hatásuk nincs a csapadékmennyiségre, hiszen azok télen és tavasszal nem működtek, és akkor sem lett csapadék. Most úgy próbálnak öntözni, hogy veszik a vizet Romániából. A Marosból kiemelt víz egy 50 kilométeres csatornán jut a magyarországi Mezőhegyesre. Ebből aztán botrány is kerekedett, mert van, aki úgy állítja be, hogy a magyarok lopják a vizet a Marosból. Emiatt is kellett mosakodnia az RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, Szabó Ödönnek az Antena 3 televízióban.

Végül is úgy néz ki, hogy meg kell szoknunk a nagy nyári melegeket, mert ha mostanig minden igazi zöld és sötétzöld a klímavédelemmel volt elfoglalva, most már senkit nem érdekel az orosz–ukrán háború miatt levegőbe pöfögtetett üvegházhatású gázok mennyisége és így a világ előrehozott pusztulása. Ezt eddig mindenképpen meg akarták akadályozni, de így már belenyugodtak abba, hogy az előbb következik be, mint utóbb.

A melegebb égöveken élők is elég jól elviselték évezredeken át a meleget, és ha így megy, mi is meg fogjuk majd szokni. Persze, a modern ember mindent kitalál, hogy olyan hőmérsékleten heverésszen, amely neki a legkellemesebb. Télen a meleget, nyáron a hűvösebbet szeretjük.

A kutakodók kiderítették, hogy Romániában mi télen a 22 Celsius-fokot szeretjük, míg az angolok kellemesen érzik magukat 18 fokon is, a franciáknak a 20, a németeknek a 21 tűnik legjobbnak. Persze, ezek szerint jelenleg mi pocsékolunk, mert ha egy fokkal csökkentjük a lakás hőmérsékletét, az hétszázalékos energiafogyasztás-csökkenést jelent. Ha egyáltalán nem fűtenénk télen, akkor nem is kellene fűtésszámlát fizetnünk. Felöltözhetnénk mi is, mint azok, akik a magas hegyekbe vagy a sarkvidékre indulnak kirándulni.

Ha nem sétálgatnánk a házban széltében-hosszában, akkor miért kellene fűteni vagy hűteni az egész lakást? Mert mit tesz az ember, az asszony vagy a gyerek odahaza? Apuka nézi a televíziót, az asszony a konyhában tevékenykedik, amit egy kinyitható oldalú főzőfülkében meg lehetne oldani, ahol sütés-főzéskor meleg van. A gyerek meg az íróasztalnál tanul (ha nem az utcán csatangol). Aztán lefekszenek aludni. Semmi értelme mindenütt fűteni-hűteni. Hűtőkamrát is csak azok használnak, akiknek alacsony hőmérsékleten kell nagy mennyiségű élelmiszert tárolniuk. Odahaza mindenkinek van egy kisebb (nagyobb) hűtőszekrénye. Ha kétszer kétméteres alapterületű (gyerekeknek kisebb) hűtőszekrényeket gyártanának, abban két ember ülve vagy állva kényelmesen elfér. Azokat télen aztán fűtőszekrénynek lehet használni, hiszen állandóan, télen-nyáron plusz 18 fok lenne bennük. Bútornak megtenné egy kanapé, amelyen nappal ülni lehet, éjszakára meg leengednék (kinyitva 1,2×2 méter), és azon két személy simán el tud aludni. Egyik oldalára tennének egy kicsi ablakot, amelyen keresztül a tévét is lehetne nézni.