Hosszas vajúdás után a romániai politikai boszorkánykonyhán egy kétfejű borjú született, s bekövetkezik, ami a legkevésbé volt várható: Geoană szocdemjei fölajánlkoztak Băsescu—Boc demokrata-liberálisainak, s már késznek látszik az eljövendő kormány, mely — úgymond — kihúzza az országot a bajból, a válságból, s melynek összetétele olyan lészen, hogy mindenkit kielégítsen — fele-fele. Ugyanilyen arányban osztanák el az egyéb tisztségeket is, a parlamenti házelnökségeket, az államtitkári pozíciókat, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságok főnöki székeit, a prefektúrákat, mindent. Fele-fele! Egy kis eltéréssel, hiszen Voiculescu ,,konzervatívjainak" is kell adni valamit, ők megkapnának egy miniszteri bársonyszéket s egyebeket, de ehhez már szaporítani kell a tárcák számát!
A két ,,ősellenség" összebékült, bizonyosan rádöbbentek, hogy egy méhben fogantattak, ugyanazokon az emlőkön híztak, gyarapodtak, s most végre ráébredtek ikertestvéri mivoltukra. Van ilyen! Az ország is tapsol, s a jó időben megrendelt közvéleményes szúrópróbák azt igazolják: ezt várta Románia lakosságának többsége. Ami kisebbség ugyan a maga harminc százalékával, de a többi nem válaszolt, nem nyilatkozik, s a néma gyermeknek az anyja....!
A dicsőséges szövetség eddigi legnagyobb eredménye, hogy ,,eltanácsolták" az RMDSZ-t a kormányzati szerepvállalástól. Ez számomra teljesen érthető, hiszen ahol a vad sovén Voiculescu is reaktivizálódhatott a politikában, ott nincs helye a kisebbségi érdek kormányzati érvényesítésének, s különben is: sok az eszkimó, kevés a fóka. Mármint a stallum. A meggondolásnak egyéb gyökere is lehetett, az például, hogy a bukott nagyromániás vezérkar még harcolni képes csapatait megszerezzék a szocdemek, s így tényleg megerősödötten kerüljenek ki a szörnyű csatározásokból.
A csatározások tényleg ,,szörnyűek" valának, de a figyelmesebben vigyázónak esetleg már korábban feltűnhetett, hogy az egész cirkusz egyetlen irányban tendál, az államnacionalizmus föltámasztása és a csülökosztás nemzeti ,,méltányossága" felé. Ezért még Mircea Geoană is hajlandó feladni miniszterelnöki ambícióit, s beérni az alvezéri beosztással, hogy hadnagyait a vezérkarba segíthesse. Tartozik nekik, azok is tartoznak őnéki.
Tegnap bizonyossá vált Theodor Stolojan fölkenetése, ki — megrokkanván és megvénülvén — elnyeri végre vesszőfuttatásainak engesztelő pálmakoszorúját. Hogy mit tud majd kezdeni véle, az kiderül a későbbiekben, mely jövendő ugyancsak bizonytalannak ígérkezik, hiszen ez az összetákolt szövetség aligha tart többet fél esztendőnél, alkalmatlansága oly ordító, hogy már-már fizikai fájdalmat okoz a belegondolónak.
Ami az RMDSZ-t (de az egész romániai magyarságot is!) illeti, talán annyit: jó lenne felébredni, jó lenne a torzsalkodás és meddő hülyéskedés helyett járható utakat keresni, összefogni és összezárni. Ha már elszalasztottunk egy újabb történelmi lehetőséget — mert ki vevő a nagy zsibvásáron hat százalékra!? —, be kell rendezkedni a komoly önvédelemre.
Vigyázat: elkezdődött Románia ,,szlovakizálása"!
