Lakossági megtakarításokNehéz időkre számítunk

2022. augusztus 10., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A hazai lakosság közel fele gondolja úgy, hogy pénzügyi helyzete romlott a tavalyi évhez képest, 38 százalékuk pedig borúlátó, hiszen pénzügyi helyzetének romlására számít – derül ki a CEC Bank és a FinZoom.ro közös felméréséből.

A fő ok az aggodalomra az energiaárak emelkedése – ezt a válaszadók 38,5 százaléka említette, ami 60 százalékos emelkedést jelent az elmúlt negyedévben végzett hasonló felméréshez képest. A következő, legnagyobb aggodalomra okot adó jelenség a világjárvány (16,3 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest), valamint az élelmiszer- és létfontosságú áruellátás kockázatai (14,6 százalék) – áll a tanulmányban.

Az ukrajnai konfliktus miatti aggodalmak, amelyek kockázati tényezőként az elmúlt negyedévben a második helyen álltak, az ötödik helyre estek vissza (felére csökkent az erre a kérdésre nemmel válaszolók száma), míg a munkanélküliség a lakosság mindössze 5 százalékát aggasztja, a részletek fizetési nehézségei pedig a 6 százalékát.

Ugyanakkor a felmérés azt is megmutatja, hogy nőtt a spórolási hajlandóság, a bizonytalansági tényezők és a pesszimista kilátások nagyobb megtakarításra ösztönzik a lakosságot. Ha az első negyedévben még csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy havonta tesz félre pénzt, addig mára ez az arány 63 százalékra emelkedett. A többségnek, a válaszadók közel harmadának szerény, havi 300 lej alatti összeget, közel húsz százalékuknak pedig 300 és 600 lej közötti összeget sikerült megspórolnia. Ezzel párhuzamosan 28,24 százalékról 36,95 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik bevallják, hogy három hónapra van tartalékuk kiadásaik fedezésére.

A megtakarítások tekintetében továbbra is a készpénz a kedvelt forma, 47 százalék körüli részesedéssel – de az előző negyedévhez képest az arány alacsonyabb. Ezt követik a bankbetétek, ahol a megtakarítások 43,7 százaléka valósul meg, a deviza- és folyószámlák összege pedig több mint kétszerese a betétekének – mutat rá a kutatás.

Az eladósodottságot mérve megállapították, hogy tízből hatan vettek fel hitelt, és ezek 40 százaléka ingatlankölcsön. Ugyanakkor a túlnyomó többség számára a törlesztőrészletek fizetése nem jelent problémát, a hitellel rendelkező válaszadók több mint 60 százaléka szerint az adósságszolgálat havi jövedelmének kevesebb mint negyedét teszi ki. Arra a kérdésre, hogy voltak-e nehézségei a törlesztőrészletek kifizetésénél, a válaszadók 55 százaléka nemmel válaszolt, további 34 százalékuk csak néha maradt el a törlesztéssel.

A felmérést a CEC Bank felkérésére a FinZoom június folyamán online készítette az ország egész területéről vett reprezentatív, 1390 fős mintán.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2022-08-10: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Növekedést jelentettek (Adóbevételek)

Az Országos Adóhivatal (ANAF) 179,9 milliárd lej bevételt valósított meg 2022 első fél évében, ami 23,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Lucian Ovidiu Heiuş, az adóhatóság elnöke sajtótájékoztatón ismertette az intézmény legfrissebb jelentését.
2022-08-10: Pénz, piac, vállalkozás - :

Mérleghiány

Az idei első fél évben 44 százalékkal, 15,437 milliárd euróra nőtt Románia külkereskedelmi mérlegének hiánya a tavalyi év azonos időszakához mérten. A statisztikai hivatal jelentése szerint a kivitel csaknem 24 százalékkal, 44,782 milliárd euróra nőtt, ugyanakkor a behozatal csaknem 29 százalékkal, 60,219 milliárd euróra emelkedett.