Noha telefonjaik, elektromos kütyüjeik és óráik nélkül az időérzéküket elvesztették, hiszem, hogy receptoraikkal még inkább figyelni tudtak arra a rengeteg ingerre, amely ebben a pár napban érte őket. „Ha kihívással találod szembe magad, érdemes belevágnod, mert két lehetőséged van: vagy sikerül, vagy tanulsz belőle” – szólt az idei tábor jelmondata. Augusztus 8–13. között Lókodban gyűltek Üstengri szabad ege alá a hunok. Már az első napon kihívások soraival kerültek szembe a táborozók. A hat napig tartó ébrenlét a kagánok kiválasztásával indult. A közel 50 hun harcos közül először előálltak a 9–12.-es fiúk, majd hozzájuk csatlakoztak azok, akik magukat kellően rátermettnek érezték a feladatra. A hét jelölt: Ákos, Áron, Bence, Gerzson, Imre, Máté és Róbert közül hárman nyerték el a kagáni címet. Az összecsapás után minden hun eldönthette, hogy melyik törzshöz szeretne tartozni. Így megalakult Áron, Imre és Róbert népe. A következő lépés a területek kiválasztása volt, ez már az újonnan megválasztott vezetők feladatai közé tartozott.  

A sátrak felhúzását követően különlegesebbnél különlegesebb megpróbáltatások gördültek a táborozók elé, ilyen volt például a saját területük bekerítése, amelyhez először is fára volt szükség, ezért a csomagok rejtekéből hamar előkerültek a balták. Amíg a legények az erdőbe indultak fáért az esti tábortűzhöz és a kerítés megépítéséhez, a lányok az induló kitalálásával, a krónika megírásával és a lovak kötözésével foglalkoztak.

A délelőttök énekléssel és rovásírással teltek, a hét végére minden egyes táborozó megismerkedett az ősi írással és kívülről fújta a daloskönyvben szereplő nótákat. A délutánokat a különböző stratégiai és csapatjátékok tették színesebbé. Volt méta, íjászat, hunfoci és számháború is.

A hét folyamán vendégek is érkeztek a táborba, az első látogató Sashalmi-Fekete Tamás volt, aki az Arany Griff Rend tagja és egy rövid, de annál tartalmasabb történelmi áttekintéssel fűszerezett bemutatót tartott, amelyen különböző harcászati eszközökkel és viseletekkel ismerkedhettek meg a táborlakók, a bátrabbak magukra is ölthették, illetve ki is próbálhatták azokat. Csütörtökön az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub tagjai látogattak el a táborba, Huszár Árpád és Huszár Dávid irányításával rendkívül izgalmas edzésen vehettek részt hunjaink.

Pénteken, az utolsó teljes napon egy gyurgyalagtelep megfigyelésével egybekötött kirándulásra került sor. A szomszédos községbe, Homoródszentmártonba látogattak el, ahol a falu felkutatása, megismerése és feltérképezése volt a cél. Utolsó este a falukutatás során szerzett tapasztalatokról tettek bizonyságot az ifjoncok, végül záróakkordként mindenki egy oklevelet vehetett át, amely azt bizonyítja, hogy aki idén részese volt a Hun tábornak, az életre való ember.  

Jelentem: a 2022-es évben honvágy, sírás és az otthon kényelme miatt senki nem hagyta el a tábort. Köszönet támogatóinknak: a Magyar Kormánynak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és Hargita Megye Tanácsának, amelyek segítségével végezhetjük munkánkat az Isten dicsőségére.

Dombi Anita Etelka