A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR kész beavatkozni a régió stabilitásának bármilyen veszélyeztetése esetén – jelentette be tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Stoltenberg a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozva kijelentette: a NATO koszovói jelenléte a stabilitást szolgálja. Mindent meg kell tenni a régióban kialakult feszültség elmérgesedésének megelőzésére. A NATO mintegy négyezer, a helyszínen szolgálatot teljesítő katonája kész segítséget nyújtani a feleknek ez irányú törekvéseik megvalósításában – fogalmazott a NATO-főtitkár. Stoltenberg hangsúlyozta: arra ösztönzi a két ország vezetőjét, tanúsítsanak önuralmat a megbeszélés során, és törekedjenek egymás álláspontjának megértésére. Egymás megértése a helyzet elmérgesedésnek megelőzését szolgálja – húzta alá. Kijelentette: noha a helyzet javult, minden fél, különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők felelőssége, hogy megakadályozzák elmérgesedését.
A NATO-főtitkár azt megelőzően találkozott a szerb elnökkel, hogy ma tartják az Európai Bizottság szervezésében a Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó úgynevezett Belgrád–Pristina párbeszéd ülését. Stoltenberg programjában Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel való találkozó is szerepel.
Aleksandar Vučić a sajtótájékoztatón azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében, ugyanis a felek szinte semmiben sem értenek egyet. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tárgyalók megtesznek mindent a megoldás érdekében. „Remélem, elég bölcsek leszünk ahhoz, hogy megoldásra jussunk kompromisszum elérésével. A béke és a stabilitás a legfontosabb Szerbia számára” – fogalmazott Vučić, majd hozzátette: szeretnék megerősíteni az együttműködésüket, és el akarják kerülni a konfliktus mindenfajta lehetőségét.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó százszázalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
