Elfogadta tegnap a kormány az idei költségvetés első kiigazítását, amely 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2022-re. Nőttek a várható bevételek és a kiadások is, néhány minisztérium több pénzt fog kapni, mások kevesebbet az eredetileg előirányzottnál. A Költségvetési Tanács máris bírál.
A bevételek esetében 30,4 milliárd, a kiadásoknál 33 milliárd lejjel számol a kiigazítás, és abszolút értékben 2,65 milliárd lejjel, 80,15 milliárd lejre nő az államháztartás hiánya is, de százalékban kifejezve továbbra is változatlanul a GDP 5,84 százalékát teszi majd ki, legalábbis Adrian Câciu szerint tartható ez a vállalás. A pénzügyminiszter elmondta, hogy az idei év első hét hónapjára vonatkozó adatok alapján a deficit nem haladja meg a GDP 2 százalékát. Kiemelte, hogy a közberuházásokra 3,4 milliárd lejjel többet fordítanak, így erre a célra várhatóan 93,1 milliárd lej jut, az eredetinél 0,1 százalékkal több, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka.
A Költségvetési Tanács számításai szerint azonban a kormány által elfogadott költségvetés-kiigazítás következtében az államháztartási hiány az év végén elérheti a GDP 7 százalékát, mert az államháztartás bevételeit 9 milliárd lejjel (a GDP 0,66 százalékával) túlbecsülték, a kiadásokat pedig 6,2 milliárd lejjel (a GDP 0,45 százalékával) értékelték alul.
A kormányfő szerint jól állunk
A költségvetés-kiigazítás pozitív, és a bruttó hazai termék növekedésén alapul, amelynek köszönhetően az általános konszolidált költségvetés mintegy 30 milliárd lejjel emelkedett – jelentette ki Nicolae Ciucă a tegnapi kormányülésen.
A kormányfő szerint az Országos Statisztikai Intézet (INS) első félévre vonatkozó adatai is megerősítik, hogy a kormány által hozott intézkedéseknek az energiaválság, a szomszédban zajló háború okozta biztonsági válság és az ezek miatt felmerült előre nem látható kiadások ellenére sikerült növekedést generálniuk a román gazdaságban. Elmondása szerint az INS adatai a második negyedévben 5,3 százalékos gazdasági növekedést mutatnak a 2021-es év azonos időszakához képest, az első félévben pedig 5,8 százalékos a növekedés a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva.
„Kötelességünk továbbra is olyan megoldásokat találni és kidolgozni, amelyek a továbbiakban is támogató intézkedéseket biztosítanak a lakosság, a gazdaság számára, mert a gazdaságnak működnie kell, és a költségvetés-kiigazításban látni fogjuk, hogy ezek azok a prioritások, amelyekre ezt a kiigazítást alapoztuk” – magyarázta Ciucă. Hozzátette: a tervezet kidolgozásakor figyelembe vett harmadik fontos elem az európai alapok lehető legnagyobb mértékű lehívása volt. Kiemelte: növelték az egészségügy költségvetését, hogy a szolgáltatások korszerűsítésére és támogatására irányuló valamennyi projektre legyen pénz, és a betegszabadságokat is kifizessék az év végéig (szerk. megj.: e téren az állam nagy tartozásokat halmozott fel). Többet kap az oktatás és a fejlesztési minisztérium is, mert a beruházások fontos pillérét képezik a kormányprogramnak. A kormányfő elmondta: július végére a beruházási programnak már csaknem 30 százalékát teljesítették, a 88 milliárdból több mint 25 milliárdot költöttek el, de a beruházási tevékenység általában az év második felében megnövekszik, mind a minisztériumok, mind a helyi önkormányzatok szintjén.
Ki nyer és ki veszít
A költségvetés-kiegészítéssel a legjobban a pénzügyminisztérium jár, amely a spotmedia közlése szerint 8,69 milliárd lejjel kap többet (habár a levágásoknál is megjelenik 146 millió lejjel), utána következik a munkaügy 5,25 milliárd lejjel, messze lemaradva az európai alapok minisztériuma (2,71 milliárd lejjel), az egészségügy (2,52 milliárddal), az energiaügyi tárca (2,50 milliárddal), a szállításügy (2 milliárddal), a fejlesztési minisztérium (1,2 milliárddal), a turisztikai tárca (1,1 milliárddal), az igazságügy (864 millióval), a mezőgazdaság (716 millióval) és a kormányfőtitkárság (251 millióval). Elvesznek a belügyminisztériumtól (559 millió lejt), a környezetvédelemtől (434 milliót), a művelődéstől (275 milliót), a speciális távközlési szolgálattól (151 milliót), a külügytől (67 milliót) és a Legfelsőbb Bírói Tanácstól (18 milliót).
