Mindmáig nem valósult meg, amit Antall József győzelemnek tekintett volna: a politikai erők azon felismeréstől vezérelt együttműködése, hogy ,,első Magyarország" — mondta Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tegnap Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében a 15 éve elhunyt miniszterelnökre emlékező rendezvényen. Ez az összefogás volna a záloga nemzeti felemelkedésünknek — hangsúlyozta az ellenzéki pártelnök. Mint Dávid Ibolya fogalmazott, az Európába visszatérő Magyarország első miniszterelnöke belülről vezérelt ember volt egy olyan korban, amikor kívülről vezérelt volt szinte minden. A rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke 1993. december 12-én halt meg.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felidézte az egykori kormányfő mondatát, amely szerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, emlékeztetve arra, hogy a kijelentést követő ,,felhördülés jól mutatta, mennyire a lényegről beszélt" Antall József.
Gyurcsány Ferenc szerint Antall József politikai öröksége méltó példaként szolgálhat mindenkinek, aki a felelősség mércéjét keresi. Úgy vélte, nem kellett hosszabb időnek eltelnie, hogy felismerjük, Antall József miniszterelnökségével a harmadik Magyar Köztársaság, a modern magyar demokrácia számára teremtett mértéket. Egy félelmetesen gyorsan változó világban teremtett stabilitást szilárd értékrendjével és megfontolt döntéseivel — fejtette ki Gyurcsány Ferenc.
Antall József hajlandó volt közvetlen politikai céljait és a pártérdekeket is háttérbe szorítani, hogy a rendszerváltás minősége érdekében megbízható, teherbíró alkotmányos jogrend alakuljon ki Magyarországon; erről Sólyom László köztársasági elnök írt a Magyar Nemzet tegnapi emlékszámában, amely Antall József miniszterelnök halálának 15. évfordulójára jelent meg. Írásában kiemelte: Antall József a maga és kormánya becsületéhez sem engedett nyúlni: perre ment a minisztériumait általában korrupcióval vádoló kijelentés miatt. ,,Nagyon reményvesztett állapotban, 1993 őszén, mégis azzal a bizakodó mondattal summázta a helyzetről folytatott beszélgetésünket: a tisztesség hosszú távon megéri" — emlékezik az államfő. Kiemelte: ma már egykor halálos ellenségei is elismerik, ám ezzel adták át leghatékonyabban a múltnak. ,,Azt mondják, államférfi volt, de korszerűtlen, egy letűnt kor és osztály utolsó, kiváló reprezentánsa. Azaz nem lehet folytatása" — írta. Sólyom László szerint ma legjobban a perspektíva, a széles horizont, a hosszú távú gondolkodás hiányzik, mert ezek helyett rögtönzés követ rögtönzést, minden lépésnek a teljes győzelem vagy a totális vereség a tétje.
